Áttetsző képi világ, hangsúlyos festett terek, melyeken merev, kalligrafikus pengék hatolnak át rétegzett felületükön. Rozman Csenge festészeti programját a tér strukturális absztrahálása, a megfoghatatlan, vagy a látott táj, s természeti formavilág leképezése uralta.

A XIX. század végétől az első világháborúig tartó, Belle Époque-nak, boldognak nevezett időszakban a „Párizs királynőjeként” tisztelt Misia Sert, az irodalmi és művészeti élet körülrajongott alakja tévedhetetlen érzékkel fedezte fel a tehetségeket, akiknek útját azután tanácsaival és anyagilag is egyengette. A kor legnagyobb költőit, íróit mondhatta barátainak.

Az aktualitását vesztett plakát általában hulladék, mint a cigarettásdoboz vagy nemrégig a kiürült PET palack. Géczi János e plakátoknak ad második esélyt, új értelmet. Művei alkotóelemeit persze továbbra is rágja az idő vasfoga. Csak éppen másképp.

A debreceni Déry Múzeum Megélt mesék című kiadványa a múzeumpedagógiának kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy hátrányos helyzetű gyermekekhez közel hozza a múzeumi foglalkozásokat. A kötet illusztrációit Bogdán János Amigó készítette, az Igazgyöngy Alapítvány gyerekrajzainak felhasználásával. 

Két csodálatos nő, két izgalmas festőművész – Keserü Ilona és Kun Fruzsina –, akiket ugyan generációk választanak el egymástól, mégis: számos szálon kapcsolódnak. Mindketten pécsiek, mindkettejük számára fontos igazodási pontot jelent Martyn Ferenc, mindkettejük műveiben egyfajta „gömbölyded” világ ölt testet.

Két, évek óta a szolnoki művésztelepen élő és dolgozó művész közös tárlata különös párosításnak tűnhet, hiszen a festmények és kisplasztikák nemcsak műfajilag és tematikailag, hanem ábrázolásmódjukban és a realitáshoz való viszonyulásukban is különböznek egymástól. A Repetitív konstrukciók című kiállítás Posta Máté festőművész és Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból nyújt válogatást.

Zeus Salas festőművész önálló kiállítása a mindenütt jelenvalóság világába vezet. Az átfogó tárlat, mely a venezuelai művész munkásságának hét évéből válogat, az alkotó pályafutásának fontos állomása: bemutatja és egyben összegzi eddigi művészi tevékenységét, s mérföldköve továbbhaladásának.

Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély szomszédságában, a Both Ferenc térre néző, ódon hangulatú, felújított épületben kérdeztem Kolcsár Bélát, az ötvenéves, Magyar Örökség-díjas Szárhegyi Művésztelep kulturális és művészeti igazgatóját a múltról és a terveikről.

Gomolygó, fátyolos emlékek tárultak elénk újrahasznosított matériákból készült térbeli installációkban, s kézzel, hagyományos eszközökkel vagy buborékfóliával festett élénk színű vásznakon megjelenítve. Máté Attila és Ferenczi Attila műveiken keresztül saját tudatalattijukat fedték fel a látogatók előtt, hogy általuk mi magunk is közelebb kerülhessünk létélményeink megtapasztalásához.

Művészi pályája a képregényrajzolástól egészen az absztrahált tájképekig vezet. A Képzőművészeti Egyetem elvégzése után huzamosabb időt töltött Írországban, ahonnan néhány éve tért haza. Biztos grafikai tudását társszakmáiban is aktívan használta, ám most újra jelentős szerepet játszik mindennapjaiban a festés.

Csaknem féléves rezidenciaprogramon vesz részt Piramidónban. Dóra Ádámmal Barcelonában arról beszélgettünk, milyen inspirálóan hat rá a mediterráneum, a déli világ, az új impulzusok és az alkotásra koncentrálás lehetősége, s főként a kiszakadás az otthoni hétköznapokból.

Impozáns, reprezentatív tárlaton mutatkozott be a Magyar Festők Társasága Kréta szigetének fővárosában, Heraklionban. A seregszemlén ötvenkilenc hazai festőművész kapott lehetőséget, hogy megmutassa munkáit a görög közönségnek és az ott megforduló turistáknak. A nemzetközi szereplés igazi mérföldkő a társaság életében.

Graffitik és plakátok vizualitása keveredik az avantgárd képzőművészeti előképek és a kortárs urbánus lét világával Rohrböck Dániel legújabb tárlatán. Overwrite című tárlata a kilencvenes években elterjedt, mára világméretet öltött street art műfaját „lovagolja” meg.

Farkas Zsófia szobrászművész életében az üvegszobrászat hozta el az igazi kiteljesedést. A végtelenség dimenzióját megnyitó üveg matériája újszerű gondolkodásmódot és hozzáállást feltételez a művész részéről. A minimálisra redukált formavilágú üvegszobrok mindig a belül zajló történésekre és a tükröződő fényélményekre irányítják a figyelmet.

Foreigners Everywhere (Stranieri Ovunque), azaz Külföldiek/Idegenek mindenhol, olvasható városszerte sokfelé a 60. Velencei Biennálé címe, melyet a brazil kurátor, Adriano Pedrosa választott tételmondatként.

A címben felvetett kérdés abszurdnak tűnik, hiszen a holland művész valamennyi életrajza szerint öncsonkítást követett el. A történet kezdete: 1888 őszén van Gogh meghívta magához Arles-ba Paul Gauguint, akivel két évvel azelőtt ismerkedett meg Párizsban.

Színvonalas tárlatokat láthatunk a balatonboglári Vörös és Kék kápolnában évről évre. A festői helyszínen emelkedő műemlékek hangulatos teret adnak kiállításoknak. Működőképességüket jelzi, hogy egyre többen és többen másszák meg a neogótikus épületekhez vezető dombot. 

A XX. század művészetének egyik legnagyobb és legismertebb története a pusztán önmagukban is szemlélhető, autonóm vizuális alkotások, az absztrakció születése. A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria kiállításán három Franciaországba emigrált magyar művészkarrierbe pillanthatunk be. Lahner Emil, Kallos Pál és Földes Péter festményei mögött a tragédiákkal teli modern történelem személyes megélése áll.

Anna Margitnak (1913–1991) a teljes XX. századon átívelő festői életművét bemutató kiállítás sűrű, torokszorító, revelatív és tanulságos élmény. Kétszázhúsz mű és egy monumentális, négyszáznyolcvan oldalas katalógus foglalja össze a traumáktól terhes múlt századi művészet történetének különösen mély œuvre-jét, melynek legfőbb állítása: Vagyok, aki vagyok!

A siófoki Kálmán Imre Emlékház emeletének előterében és három termében Könyv Kata egyedi technikákkal készített figuratív festményei fogadnak. 

Rekordszámú érdeklődő – a tavalyinál kilencezerrel több, kilencvenegyezer látogató – kereste fel az idén 54. alkalommal rendezett Art Basel modern és kortárs művészeti vásárt, a világ egyik vezető műkereskedelmi rendezvényét.

Hogyan tud eredetiséget és őszinteséget csempészni a divatfotók csillogó világába a kelet-európai életérzés? Erre a kérdésre keresi a választ elsősorban kiváló magyar és kelet-európai fotográfusok divatfotóinak és művészeti projektjeiknek segítségével a Capa Központ tárlata.

Vásárhelyi Antal rajzairól valós építészettörténetünk hiányzik, inkább a mítoszokban tovább élő jósdáira, szent helyeire, templomaira és színházaira, általában az emberek alkotta városokkal párhuzamosan létező szabad égi városra, Szent Ágoston De Civitate Deijére asszociálhatunk.