Aluljáró kék fénnyel 2019
Monokróm gyökerekből kifejlődött látásmód formálta festészetét, ami jelenlegi munkáiban is hangsúlyos szerepet kap. Az egyetemi évek után festészete egy pontba fókuszált, amely a vonal, a legelemibb forma ábrázolása és megfigyelése lett.
Mi is a vonal? – hangzik a banálisan egyszerű kérdés, a válasz azonban korántsem ilyen egyszerű. Először is definiálnunk kell a vonal mibenlétét. Egyenes vonal, görbe vonal, szaggatott vagy elmosott, szorosan egymásra halmozott tónusokként jelenik meg, esetleg csak árnyékként, amely sík vagy térbeli alakzatra vetődik? Rozman Csenge művészetében ez az egyenes vagy görbe szakasz az ábrázolás legegyszerűbb formáját idézi meg. Gondoljunk egyszerűen csak a primitív vagy a prehisztorikus művészetre, melyek könnyed mozdulatokkal megkonstruált történeteket vizionáltak tárgyakra vagy magába a természetbe. Ezen a tömör struktúrán keresztül eljutunk a keleti kultúra jellegzetes kalligrafikus, vonallal határolt metszeteihez vagy tusképeihez. A vonalak szabályos vagy öntörvényű pályaíveket leíró szakaszokat alakítanak ki, melyek formákká, kompozíciókká fejlődnek. Ezt az egyszerű vizuális leképzési formát mindig is használtuk és használni is fogjuk a képi kommunikációnkban.
Vázlat 7. 2024
Rozman Csenge festészete jelenleg a természet mozgásából, annak vizuális nyomhagyásaiból táplálkozik. A víz fodrozódása, vagy a szélfútta fák lombjai mozgásának megfigyelése, és ezeknek a ringatózó rezgéseknek a vonalakkal való lecsapódását vizsgálja. A képein megjelenő rétegzettségek egyszerre emelik be a fentebb kezdetlegesen kibontott alapforma többnézetűségét, illetve gyermekrajz könnyedségű gondolati sokszínűségét. Kompozíciói súlytalan érzetet teremtve lebegtetik rajzi megoldásait. Fogalmilag azonos, megjelenésében mégis eltérő Michel Dector francia képzőművész jel- és anyaghasználata.
Cím nélkül 2022
Dector feszítetlen vásznai könnyed teregetést idéznek installálásuk közben. Falhoz szorítva vagy a térben lebegve láttatja spray-vel készített vonalkompozícióit, melyek nemcsak a vonal, hanem a körvonal, azon belül is a színes körvonal reprezentálását mutatják. Könnyedségük azonos, viszont fókuszáltságuk eltérő. Míg Dectornak munkáin folyamatos kompozíció jelenik meg, addig Rozman Csenge rétegekből építkező metódust használ, ezzel is mélyítve a képi térérzetet. Jelen helyzetben nem kerülhetjük meg a Pollock-féle action painting, csurgatott metódust. A technikai kivitelezéstől eltekintve, kifejezetten a festett felület képi mélységére való reflektálásra gondolok. Mind a két művész nem a festmény felszínén, hanem inkább a kép belső terébe tesz bejutási kísérletet, ezzel is megnyitva a táblakép sík terét.
Megfoghatatlanság IV. 2023
A gomolygó, sejtelmes, egyszerre hideg, mégis élettel teli folyékony alapréteg megengedi a művésznek, hogy képeit ne önmagában létező objectként alkalmazza, hanem munkái az egész töredékrészleteként érvényesüljön. Ezáltal az alkotott munka rész-egészként funkcionál. A rétegek egymást metsző egyenletként jelennek meg, pont olyan könnyedséggel, mint Agnes Martin Night Sea sorozatán. A fókuszált vonal, amely tökéletes precizitással, mondhatni visszatartott levegővel, szabadkézzel húzott négyzetrácsokra hasított kompozíciót alkot a vászon felszínén. Ez a fajta meditatív munkafolyamat, a vonallal való festett felület felhasítása mind a két alkotónál jelen van. Martin mélykék felületei párhuzamba hozhatók Rozman vízmozgást imitáló felületeivel, melyeken nemcsak a mozgásban lévő víz felszíne, hanem annak mélysége is jelen van.
Megfoghatatlanság II. 2023
Olyan természeti megfigyeléseken alapul a konkrét munka, melyekben a környezeti elemek mulandóságát és folyamatos transzformálódását fagyasztja a kompozícióba. Akvarellvázlatok, melyekben ezeknek az elemeknek könnyedségét, légies hatásukat vagy múlékonyságukat fogalmazza újra. A kezdeti vázlat technikai ugráshoz vezet, melyben a vizes, fátyolrétegek olajfestékkel való megidézése történik. Miként lehet a vízfelszínnek karaktert adni, vagy akár körbehatárolni, és ezt hogyan lehetséges megjeleníteni? Itt nem olyan karakterre gondol a művész, mint Gál András monokróm színportréi, amelyek egy-egy szín karakterisztikus megjelenítéséről szólnak. Rozmannál is redukálódik a paletta koloritja, viszont ő a kimerevített, mozgásban lévő időt is reprezentálja egyfajta absztrahált természeti formavilággal.
Megfoghatatlanság I. 2023
Munkái az absztrakt gondolkodást ölelik fel, viszont a természet múlékonyságát is beleszövi strukturálisan megkomponált képeibe.
Visszautalásom a szöveg elején feltett egyszerű kérdésre, miszerint milyen definíciója vagy milyen funkciója lehet egy vonalnak, egy Konok Tamás portréinterjú idézetével zárom, amely pontosan leírja ennek az egyszerű elemnek a sokszínűségében rejlő lehetőségeket: „A vonal a világban nem létezik, azt csak mi elképzeljük. Ugyanis a sötét és a világos találkozását véljük vonalnak. Tulajdonképpen a legelvontabb valami. Viszont egy vonallal is mindent ábrázolni lehet…”
