A budapesti Műcsarnok Major Kamill: Papírok-rácsok-akkád című tárlatán elhangzott megnyitóbeszéd szerkesztett, kiegészített változata.

Orr Máté a Képzőművészeti Egyetem festő szakán szerzett diplomát. Az elmúlt évtizedben számos egyéni és csoportos kiállításon, valamint művészeti vásáron szerepelt itthon és külföldön, például Dél-Koreában, Kínában, az Egyesült Királyságban, Németországban és Monacóban. Elemzői a fantasztikumhoz kapcsolják stílusát – ő neobarokk futurizmusként határozza meg művészi irányát.

Képgrafika szakon szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2005-ben, a tanulmányai alatt egy szemesztert a stuttgarti Staatliche Akademie der Bildende Künste Stuttgart falai között is eltöltött.

Bohus Réka képei leginkább a csendélet műfajába sorolhatók E képtípus kiemelt szerepet játszott a fotóművészetben is.

Drozdik Orsolya feminista kritikán alapuló konceptuális művészete a 70-es évek elejétől azokkal a határmezsgyékkel foglalkozik, amelyek az emberi gondolkodásmódot alapvetően meghatározták, a testről vagy az individuum helyzetéről. Az 1980 óta New Yorkban élő művésznővel a fizikai és szellemi határokról beszélgettünk.

Töttös Kata mindig nőkről festett. Képi világa és alaptémája már adott volt, amikor elkezdte a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakát.

A művész festményeinek jeges színvilágú síkjain összefolynak a mozgás pillanatai, és a körvonalaikból kibújó emberi figurák amorf alakzatokká válnak.

A performanszművészet – a valóságot kimozdító és felbomlasztó, burjánzó, széttartó, eksztatikus dinamizmusa – látszólag ellentmond az archiválás, a megőrzés szándékának, hiszen ez meg kívánja szüntetni vagy át akarja hidalni a valóság transzgresszív pillanatszerűségét, amelyet a performansz maga idéz elő.

Ezer Ákos a mindennapok mágikusságának szűrőjén keresztül közelíti meg az emberi alak kimeríthetetlen képzőművészeti témáját. Hőseinek néhány másodperces révedezéseit, esendőségét a festészet eszköztárának sokoldalú mozgósításával dolgozza fel.

A bűnügyi vagy a régészeti helyszínelés mérőlécei szelik át Horváth Dániel festményeit, és sajátos térbeli szerkezeteket teremtenek.

Horváth Roland festői látásmódja azt a megváltozott érzékelési módot idézi, amikor a síró szubjektum az előtte elterülő világ romjain pihenteti tekintetét.

Magamfajta, könnyen meglóduló képzeletű tárlatlátogató, ha igaz művészettel találkozik, hamar gazdagodom a falakról csüngő élettel, ahogy képzőművész barátaim műtermeit látogatva nem kerülik el figyelmemet a helyiség kiegészítő relikviái, a letűnt népélet tárgyi emlékei sem.

Az újexpresszív figurális festészet fiatal, de már jelentős alkotója Dallos Ádám. 2020-ban a Herczeg Klára-díj junior fokozatával ismerték el munkásságát.

Szentgróti Dávid alkotásainak célja az elemi észlelés közvetlen kifejezése. Képein azt a titokzatos pillanatot láttatja, amely a tudat értelmező munkáját megelőzi: a formák ekkor még nem azonosíthatók egyértelmű jelentésekkel, nem állnak össze szimbólumokká, történetekké.

„Aki a természetet csak tájképként vagy csendéletként tudja élvezni, az fennakad ezeknek a képi jeleknek az ornamentikáján, anélkül, hogy elementáris, a természet szelleméből fakadó életerejének ösztönzését be tudná fogadni” – írta Kállai Ernő 1947-ben, A természet rejtett arca című kötetében.

A fiatal festőművész formanyelve expresszív és könnyen azonosítható. Egyedi motívumrendszerének visszatérő elemei mögött – a kortárs képzőművészetben rendhagyó módon – a spiritualizmus, a keleti filozófiák és az okkultizmus ihletőereje áll.

Varga Dóra művei transzparens mélységeket nyitnak a tekintet számára: a sík felületeken keresztül sokféle variációban dereng elő az üveg rétegzettsége.

Moholy-Nagy László külföldön az egyik legismertebb és legtöbbre értékelt magyar alkotó, idehaza azonban, részben a két diktatúra következtében, viszonylag későn ismerte meg nevét a szélesebb közönség.