Mielőtt belevágunk az NFT-témába, hadd kérdezzem meg, honnan a galéria neve?
Pécs belvárosában a Nick-udvarban találtam művészeti galériának megfelelő helyiséget. Eredetileg a Zsolnayak építtették és laktak itt, ez volt az ország első plázája. Akkoriban Zsolnay-bazárnak hívták, de az 1900-as évek elején itt működött Nick Károly sörözője, emiatt a pécsiek Nick-udvarnak keresztelték át. Hagyománytiszteletből tartottam meg a nevet.
Azt mondod, hogy egyrészt őrzöd a hagyományt, másrészt a kezdetektől progresszív galériát viszel és most is nagyon új irányba indulsz el az NFT-vel. Mi volt a személyes motivációd, mikor galériát nyitottál?
Mindig is érdekelt a művészet, az építészet és a dizájn világa. 2010-ben Pécs volt Európa Kulturális Fővárosa, hatalmas nyüzsgés volt abban az időben Pécsett, én pedig azt gondoltam, végre, ez Pécs igazi arca, annyi potenciál van ebben a városban, csak meg kell tudnunk teremteni a lehetőségét, hogy megmutathassuk magunkat. Én egy galéria nyitásával tudtam ehhez hozzájárulni. Havonta nyitunk kiállításokat, egyrészt, hogy frissek legyünk, a betérő látogatók folyamatosan újat láthassanak, másrészt, hogy minél több művésznek tudjunk bemutatkozási lehetőséget biztosítani.
Egy ilyen város, mint Pécs, el tud tartani egy kereskedelmi galériát?
Nem teljesen.
Szükségetek van máshonnan is érdeklődőkre?
Tulajdonképpen ez is egy mozgatórugója volt az NFT iránti érdeklődésemnek, hogy tágabb gyűjtői, vásárlói kört érjünk el, illetve szeretünk minden új művészeti irányzatban benne lenni. 2021-ben, amikor belendült az NFT-piac, az egyik barátom, aki a kriptovaluták világában otthonosan mozgott már, elmagyarázta a technológia lényegét: az ethereum blokkláncon működő és az okosszerződéseknek köszönhetően különböző tartalmaknak digitális műtárgyvédelmet biztosítani képes hálózatról van szó. Az NFT, azaz Non Fungible Token, azt jelenti, hogy nem helyettesíthető token. Ameddig egy ethereum helyettesíthető egy másik ethereummal, vagy egyszerűbben fogalmazva: egy 1000 forintost el tudok cserélni egy másik 1000 forintosra, lényegében a helyzet ugyanaz, van egy ezresem, addig az NFT-k, hasonlóan az egyedi műalkotásokhoz, nem felcserélhetők. Felismerve, hogy egy művész által digitálisan létrehozott fájl, ennek a technológiának köszönhetően egy valós tulajdonoshoz köthető, digitális és műtárgyvédelemmel ellátott vagyontárggyá válhat, nagyon izgalmas és korszakalkotó dolognak tartottam.
A Covid óta (2020) felgyorsult az online műkereskedelem térnyerése, de ennél összetettebb átalakulások zajlanak. Te hogyan barátkoztál meg azzal, hogy monitoron nézegetünk műtárgyakat?
Sokat olvastam és gondolkodtam az NFT-kről, és összeállt a fejemben egy egyszerű érvelés azok számára, akik esetleg még szkeptikusan állnak a témához. Az NFT-k előtt is vásároltunk már digitális alkotásokat az interneten, gondoljunk arra, mikor egy fotóművész által készített fotóra licitáltunk online aukción. A végén egy fájlküldő alkalmazáson keresztül kapunk egy nagyfelbontású digitális képet, s csak bízni tudtunk abban, hogy valóban 1/1-es alkotás és tényleg csak nekünk adták el. Ehhez hasonlóan az NFT-k is digitális alkotások, grafikusok, fotográfusok, festőművészek munkái. Viszont lényeges különbség, hogy az adott alkotás felkerül a blokkláncra, és az NFT már egyedi, megváltoztathatatlan, nyomon követhető, egyszerre csak egy tulajdonosa lehet, aki a kriptopénztárcájában vagyontárgyként tárolja, illetve kereskedhet vele. Minden NFT megnézhető bárki számára, de csak az rendelkezhet vele, akinek a pénztárcájában megtalálható. A Mona Lisáról is lehet bárkinek fotója, másolata, azok mennyisége még sincs hatással az eredeti értékére és természetesen kizárólag egyetlen eredeti létezik belőle. A fotós példánál maradva, az NFT-alkotásokat úgy tudnám jellemezni, mintha egy fotóművésztől az eredeti 35 mm-es filmre készült negatívját vásárolnám meg, így kontrollálni tudom, nem készül-e belőle több nagyítás. Dönthetek arról is, hogy lenagyítom, és ha igen, mekkora méretben szeretném látni a falamon. Úgy tekintek egy NFT-alkotásra, mint egy digitális negatívra, az egyetlen eredetire, amelyről megvásárlása után eldönthetem, milyen formában szeretném nézegetni.
Mi a galéria szerepe ebben, hiszen tulajdonképpen az NFT-piactereken saját magam is vásárolhatok. A klasszikus galériás szerepkör egyrészt a művek megmutatása, a művész ’felépítése’, másrészt egy kapcsolati háló működtetése. Itt mit csinál a galéria?
Gyakorlatilag itt is pontosan ezt. Kevin McCoy amerikai művész 2014-ben hozta létre az első NFT-alkotást. Évek teltek el, mire – többek között a Covid hatására – kilőtt a szegmens, és olyan generációk kaptak kedvet a gyűjtéshez, akik egyébként lehet, hogy be se tennék a lábukat egy galériába vagy múzeumba. 2020-ban az NFT-vel kereskedő aktív pénztárcák száma 545 ezer volt, ez 2021-re 28,6 millióra ugrott. A hirtelen jött népszerűségnek azért voltak árnyoldalai is. 2021 decemberében az NFT-piac azért torpant meg egy időre, mert a legnagyobb felületekre, például az OpenSea-re, szerzői jogok tisztázása nélkül töltöttek fel alkotásokat, ez problémát okozott és bizalmatlanságot szült. Ennek hatására döntöttünk úgy Hilbert Ottó barátommal, hogy létrehozzuk Magyarország első NFT-galériáját, a nicknftgallery.com-ot, mely mögött egy valós galéria áll, történetesen a Nick Galéria. Technológiailag nehéz és időigényes volt fejleszteni, de azért választottuk saját platform létrehozását a nyilvános terek helyett, mert azt gondoljuk, hogy így tudjuk garantálni a magas művészi értéket. Most az a feladatunk, hogy kurátorként szűrjünk, és a lehető legjobb művészektől a legjobb, legizgalmasabb munkákat válogassuk össze. Mi keressük meg és kérjük fel a művészeket, hogy hozzanak létre digitális alkotásokat, amiket mi NFT-k formájában kínálunk eladásra.
Milyen NFT-tartalmakat kínáltok? Milyen művészeket kérsz fel? Szerinted mi az, aminek jól áll az NFT vagy a digitális technológia?
A Nick Galéria a majd tízéves fennállása óta eltelt időben volt szerencsém személyesen is megismerni országunk legjobb, legizgalmasabb művészeit, korosztálytól függetlenül. Igyekszem bevonni, őket ebbe az új világba, megmutatva nekik az NFT-ben rejlő lehetőségeket. Szeretném a nemzetközi piacra bevezetni a magyar művészeket, és az NFT erre kiválóan alkalmas, ami felkerül az oldalunkra, az bárki számára elérhető. Legutóbb Pinczehelyi Sándor első NFT-kollekcióját töltöttünk fel, nagy büszkeségünkre ugyanis ő az első Munkácsy-díjas képzőművész, aki saját NFT-kollekciót mutat be nálunk. Az oldalunk úgy épül fel, hogy az NFT-kollekciók mellett a művészek valódi, fizikai világban létrehozott műveinek egy része is megtekinthető. Szeretnénk egyfajta árukapcsolással élni, illetve bemutatjuk azt, ami a művészt hitelesíti, történetesen a műtárgypiacon mozgó munkáikat is.
Megkerestem Pados Gábort az acb Galéria tulajdonosát, vezetőjét, amikor kész lett a NFT galériánk, hogy szívesen bemutatnánk a művészeit ezen a platformon. Nyitott és haladó gondolkodású lévén került hozzánk most az említett Pinczehelyi Sándor NFT-sorozata, és bízom benne, hogy a jövőben hosszú távú együttműködés alakulhat ki közöttünk.
Fiatal művészeink közül Lázár Kristóf egy cyborgkollekciót, az alkotó és a mesterséges intelligencia együttműködéséből létrejött sorozatot mutat be. Németh László pedig digitális kollázsaiból válogatott számunkra. Nagy örömünkre csatlakozott hozzánk Weiler Péter, az első magyar művész, aki NFT-t adott el, ez volt a Bitcoin bánya az Alföldön című alkotás. Ő már majd húsz éve alkot sikeresen digitális formában.
Összefoglalom: ezt az originalitást biztonságosan garantáló technológiát szeretnéd művészi tartalommal megtölteni és az elejétől beleszállni a dologba?
Pontosan. Mélyen hiszek ebben. Nem kell megijedni az NFT-től, mert nem jelenti azt, hogy pár év múlva eltűnnek a képek a falakról. Csupán óriási izgalmakkal, új, lehetőségekkel teli piac. Korlátlan, nincs földrajzi helyhez kötve, bárhol megismertethetjük a művészeinket. A valódi, művészi NFT-alkotások ára, a hiedelmekkel ellentétben, nem fog a jövőben szorosan összefüggni a kriptovaluták árfolyam-ingadozásaival, hiszen nem a spekulatív szándékkal létrehozott pixeles sorozatokat kínáljuk, hanem olyan művészek munkáit, akiket már jó eséllyel beárazott a piac. Egyszerű lehet a jövőbeni NFT-kiállítások rendezése is, hiszen nem kell biztosítás a műtárgyakra, nem kell őket szállítani, nem sérülnek meg, nem lehet őket ellopni. Egyetlen mozdulattal át lehet őket küldeni New Yorkba, be lehet mutatni, majd tovább lehet küldeni Japánba, a következő tárlatra.
Ki a következő művész, aki NFT-munkát mutat be nálatok?
A referenciaértékű ’nagy öregek’ mellett folyamatosan keressük az izgalmasan gondolkodó fiatal tehetségeket, akár egyetemi hallgatókat. Fontos, hogy a fiatalokat bevonjuk ebbe a történetbe, hiszen a kimutatások szerint az NFT-piac iránt a kétezres évek generációja érdeklődik a legélénkebben. Tárgyalunk művészekkel és érkeznek is a kollekciók. Szeptember végére szeretném, ha már tizenöt-húsz művészt tudnánk képviselni.
Neked milyen visszajelzéseket adnak a művészek? Mennyire könnyű őket rávenni NFT készítésére?
Változó. Nincs átlagos művész. Vannak szkeptikusok, mások pedig nyitottak. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán már szóba kerül, kapnak erről is információt a hallgatók. Jövőre szeretnék létrehozni egy NFT-művésztelepet, ahol meghívott művészek alkotnak, akár közönség előtt, ezzel is népszerűsítve az NFT-technológiát. Úgy képzelem, hogy festővásznak helyett érintőképernyős eszközökön, mint egy digitális festővásznon dolgoznának, azután amikor kész, azonnal áthúzzuk a platformunkra és NFT-sítjük a munkákat.
Hogyan hat a gyűjtőkre az NFT?
A hagyományos műtárgypiac gyűjtői régen rejtőzködtek, nem mutatták meg bárkinek a gyűjteményüket. Az NFT pedig az egész műtárgypiacot átláthatóvá, követhetővé és megmutathatóvá teszi. A közösségi médiának köszönhetően az egyik legmarkánsabb társadalmi változás az, hogy mindent kiteszünk és megmutatunk felületeinken. Az NFT világában ezt biztonságosan megtehetjük a műtárgyainkkal is. A blokklánc technológiának köszönhetően minden tranzakció nyomon követhető, ezért nem kell félnünk a lopásoktól, hiszen a láncból nem távolíthatók el és nem is törölhetők az alkotások. Azt látom, tíz gyűjtőből három már aktívan érdeklődik az NFT-k iránt és ez az arány még jobb lesz, ha egyre több, a gyűjtők által ismert és kedvelt művész jelenik meg NFT-munkákkal.
Az egész piacra jó hatással lehet az, hogy bárki megmutathatja a kollekcióját, ajánlatot tehet rá egy másik gyűjtő, és nem tűnnek el az alkotások magánlakások mélyén vagy trezorokban.
