Ki ne vágyna kényelmes, nagy házra kerttel, úszómedencével és két autóval a garázsban, családi életre alkalmas csendes, biztonságos településen, természetközelben, emberléptékű környéken?

A 2024-es Velencei Biennálé központi kiállításának tematikája a migrációra, a társadalmi egyenlőtlenségekre és az ebből fakadó problémákra összpontosít.  Adriano Pedrosa, a São Pauló-i kortárs múzeum igazgatója, korábban a São Pauló-i Biennálé főkurátora nevéhez fűződik a gondolat kidolgozása és a válogatás.

Nem tudom, a mai lányok is végigolvassák és végigsírják-e a Love Story című regényt, amelyet Erich Segal írt, de bennem örökre megmaradt a kezdőmondata: „Mit mondhat el az ember egy 25 éves lányról, aki meghalt?”

Budapesten tanult festészetet és Valenciában animációt. Alkotó gondolkodásának középpontjában – bármennyire leegyszerűsítésnek tűnik is – maga a képalkotás áll, a kép mibenléte, ontológiája, egyértelműsége, netán paradoxonja. Művészeti praxisában a művészettörténet különböző korszakainak képi minőségeit és optikai paramétereit elemzi. 

A Magyar Nemzeti Bank gyűjteménye is bemutatkozik Velencében, a 2024-es 60. Velencei Biennáléhoz kapcsolódva. Schneller János művészettörténész kurátori válogatása az MNB kollekciójából kontextualizáló kiállítás, a Magyar Pavilonban bemutatkozó Nemes Mártont helyezi el a magyar képzőművészet jelenkori történetében.

Miközben gyűjtöm őket, elgondolkodom a képeken, a különböző motívumok kompozícióin és párosításain, azon, hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz, hogyan formálnak és alakítanak át különböző jelentéseket.

Negyven éve vezetik New Yorkban a Postmasters Galériát, de néhány éve már Rómában is jelen vannak. Működésük során sokféle médiumban dolgozó fiatalt vagy beérkezett művészt képviseltek, s mindig az volt a legfontosabb számukra, hogy a művészet mai világunkra reflektáljon. Banovich Tamással felesége, Magda Sawon társaságában beszélgettünk.

San Polo (Velence) címmel nyílt Péntek Orsolya festőművész-író olajképeit bemutató kiállítás az Újbuda Galériában. Az aprólékos, egymáson áttetsző olajfestékrétegekből épített festmények absztrakt színnyelvi jelekbe kódolják át a város örökösen változó arcát, és egyszerre idézik fel víz-fény-színjátékait és a különféle emberi tudatállapotokat. A tárlat kapcsán beszélgettünk.

Szökőnapon, február 29-én nyílt meg a Műcsarnokban Szurcsik József pályájára visszatekintő kiállítása, amely 1976-tól napjainkig négy tematikus blokkban, több mint kétszáz munkán keresztül mutatja be az életművet. A művésszel végigjárva a tárlatot, pályaívének alakulásáról beszélgettünk.

Tanulmányait Bukta Imre osztályában végezte a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán a Májkül Nájt művésznéven alkotó Dóczi Attila, azonban az egyetem elvégzése után távolodni kezdett a tiszta festészettől, objekteket, kollázsokat készített, most pedig egész teret betöltő installatív kiállítása volt a Szerkesztőségben, februárban pedig a Nagyházi Contemporaryban nyílt solo show-ja.

A XXI. század esztétikáját és képekhez való viszonyát leginkább az érintőképernyő változtatta meg, amely fénylő simaságával a szépség új definícióját hozta. A szépség nem fenséges többé, pusztán szemet gyönyörködtetőn problémátlan, sima és kizárólag pozitív érzéseket közvetít.

A Musée d’Orsay 2023 őszén megnyitott blockbuster kiállítása Vincent van Gogh életének utolsó két hónapjára összpontosít, amelyet egy kis francia faluban, Auvers-sur-Oise-ban töltött, ahol azután egy öngyilkossági kísérletet követően meghalt.