A Magyar Nemzeti Bank Arts and Culture divíziója és a Fajó Alapítvány együttműködésében szeptembertől Az út – Fajó János és a Pesti Műhely címmel vándorkiállítás indul útjára Kínában. A tárlat kurátorával, Sárvári Zitával beszélgettünk az alig több mint tíz esztendeig működő budapesti neoavantgarde alkotóközösség jelentőségéről, a szitanyomatok helyéről a képzőművészetben, és arról, mit jelenthet ez a bemutatkozás Kínában.

Nem érdemes kihagyni Yoshitomo Narának, a kortárs képzőművészet egyik világsztárjának életműtárlatát a bécsi Albertina Modernben. Nara a kilencvenes évek óta alteregóján, egy tízéves dühös kislányon keresztül kommunikál. Különleges élmény az Albertina Modern tereiben sétálni és ennek a kislánynak a szemével látni a világot. Van miért dühösnek lennie.

A XX. századi magyar művészet különös alakjának, Gulácsy Lajosnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, ahol a jól ismert remekműveken kívül a művész több, újabban azonosított alkotása is látható. A tárlat társkurátorával, Bellák Gáborral beszélgettünk.

Különleges kiállítótér nyílt Balatonfüreden két felújított városi műemlék villában. A Modern Műtár (MOMÜ) története „nemcsak” a világhírű absztrakt művészek bemutatása vagy a különleges építészeti megoldások miatt érdekes, hanem az egyelőre még ritkaságszámba menő tudatos gyűjtői szemlélet okán is. Szöllősi-Nagy András hidrológussal és Nem’s Judith képzőművésszel beszélgettünk.

Balázs Nikolett első magyar meghívott művészként Chilében, a SACO Biennálén állít ki. Bodyland című anyagát a biennálé fő témája inspirálja, mely a hatalmi elnyomásról és ahhoz fűződő viszonyunkról formál történetet. Textilszobrai Chilében, a helyszínen születnek, a biennálé fő termében, részben önköltségből.

A Picasso halálának ötvenedik évfordulójára való megemlékezésen kívül a kurátorok célja az volt, hogy emlékeztessék a látogatókat arra, miért nevezték Picassót „kontinensnek”, és hogy valóban századának legfontosabb művésze volt. Halálával a XX. század elveszítette a leginkább értő alkotóját.

A veszprémi Dubniczay-palotában június közepéig látható kiállítás a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott gyűjteményből mutat be válogatást, a női alkotók munkáit középpontba állítva. A tárlat kurátorával, az MNB Arts and Culture divízió vezetőjével, Hamvai Kingával beszélgettünk.

Csurka Eszter „összművész”, fest, fotókat és videókat készít, sokféle médiumban és műfajban alkot, mégis mindig ugyanaz mozgatja: a változást szeretné tetten érni. Ő is benne van az Országútnak abban a csapatában, amelyik Madách nagy drámájához, Az ember tragédiájához készít illusztrációkat – ennek kapcsán kérdeztük.

A szentendrei MűvészetMalomban Pacsika Rudolf Képtelenség című kiállítása a művész munkamódszerébe, gondolkodásába nyújtott betekintést. Bár a retrospektív tárlat a fűtési szezon miatt bezárt, a kiállításhoz kapcsolódó album megjelent, mi pedig leültünk a művésszel egy beszélgetésre.

Sam Havadtoy legújabb alkotásaiból látható kiállítás a Kálmán Makláry Fine Arts Galériában, Shibui… A folytatás címmel. A vegyes technikával készült munkák és a kisszériás szitanyomatok bensőséges és kifinomult hangvételű alkotásai az intimitásról és a szexualitásról beszélnek, a mi kelet-európai lelkivilágunk számára egzotikus módon.

Vékony Dorottya fotóművész a Budapest Galéria emeleti termeiben, vele párhuzamosan, a földszinten, Aszterión címmel Dallos Ádám és Hopp-Halász Károly munkái láthatók. Bár eredetileg a „női” kiállítás érdekelt, belépve a Lajos utcai épületbe nem tudtam nem észrevenni, hogy a két tárlat összefügg.

Petőfi Sándorról csupán egyetlenegy felvétel maradt fenn. Többen leírták a külsejét, festmények is készültek róla, fotográfia azonban csak egyetlenegy. A Petőfi-dagerrotípia nyomába eredtünk Flesch Bálint fotográfus-fotórestaurátor és E. Csorba Csilla művészettörténész-fotótörténész segítségével.