Szerző: Jankó Judit
Művészsors Nagyváradtól Brazíliáig
A Néprajzi Múzeum Claudia Andujar, az apai ágon magyar származású, Brazíliában élő kilencvenkét esztendős fotóművész és aktivista különleges életművét mutatja be. A több szempontból is különleges tárlatról beszélgettünk a négy kurátor közül az antropológus Szeljak Györggyel és Gellér Judit fotókurátorral.
Véletlenek és az aranykor
Tematikus kiállításon mutatja be alkotásait Szűcs Attila festőművész ősszel, a Deák Erika Galériában, amelyhez könyvet is kiadnak az elmúlt három év munkáiból válogatva. Jövő év elején pedig Milánóban, a Federico Luger Galériában lesz önálló kiállítása.
Mi is az a cukiság?
Cuteness, azaz cukiság névre keresztelte a szakirodalom az új művészeti trendet, amelyet elsősorban a Milleniál és Z generációhoz kötünk, pedig gyökerei a kilencvenes évekre nyúlnak vissza. Nagyon friss, nagyon trendi téma ez, nem véletlen, hogy a bécsi Kunstforum májusban vaskos tanulmánykötetet jelentetett meg róla, nyáron pedig a budapesti Ludwig Múzeum csoportos kiállítása járja körül a jelenséget.
A traumafeldolgozás képei
Mayer Éva képzőművész munkáinak és személyes megéléseinek középpontjában évek óta a remény, az elfogadás és az elengedés, az isteni gondviselés, valamint a gondoskodás vágyának kérdésköre áll; az anyaságot, a gyermekre várakozást és annak hiányát, valamint az ezzel járó traumatizáló helyzeteket egy általa kifejlesztett, egyedi grafikai technikával.
A Pesti Műhely kínai útja
A Magyar Nemzeti Bank Arts and Culture divíziója és a Fajó Alapítvány együttműködésében szeptembertől hoztak Az út – Fajó János és a Pesti Műhely címmel vándorkiállítás indul útjára Kínában.
Csinálj belőlem világhírűt!
Bencze Péter az Everybody Needs Art, a „hibrid művészeti ügynökség vagy kurátori platform” felépítése után, fiatal kora ellenére százas nagyságrendben megvalósított projekttel a háta mögött alapította meg a Longtermhandstand kortárs művészeti galériát. A beszélő név azt tükrözi, mit gondol az alapító a képzőművészeti világban való létállapotról.
A Pesti Műhely kínai útja
A Magyar Nemzeti Bank Arts and Culture divíziója és a Fajó Alapítvány együttműködésében szeptembertől Az út – Fajó János és a Pesti Műhely címmel vándorkiállítás indul útjára Kínában. A tárlat kurátorával, Sárvári Zitával beszélgettünk az alig több mint tíz esztendeig működő budapesti neoavantgarde alkotóközösség jelentőségéről, a szitanyomatok helyéről a képzőművészetben, és arról, mit jelenthet ez a bemutatkozás Kínában.
Dühös kislányok, a művészet felelősségvállalása
Nem érdemes kihagyni Yoshitomo Narának, a kortárs képzőművészet egyik világsztárjának életműtárlatát a bécsi Albertina Modernben. Nara a kilencvenes évek óta alteregóján, egy tízéves dühös kislányon keresztül kommunikál. Különleges élmény az Albertina Modern tereiben sétálni és ennek a kislánynak a szemével látni a világot. Van miért dühösnek lennie.
Gulácsy álomvilága és valóságot figyelő szeme
A XX. századi magyar művészet különös alakjának, Gulácsy Lajosnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, ahol a jól ismert remekműveken kívül a művész több, újabban azonosított alkotása is látható. A tárlat társkurátorával, Bellák Gáborral beszélgettünk.
Konkrét művek és megvalósult tervek
Különleges kiállítótér nyílt Balatonfüreden két felújított városi műemlék villában. A Modern Műtár (MOMÜ) története „nemcsak” a világhírű absztrakt művészek bemutatása vagy a különleges építészeti megoldások miatt érdekes, hanem az egyelőre még ritkaságszámba menő tudatos gyűjtői szemlélet okán is. Szöllősi-Nagy András hidrológussal és Nem’s Judith képzőművésszel beszélgettünk.
A sikert is belsővé kell tenni
Balázs Nikolett első magyar meghívott művészként Chilében, a SACO Biennálén állít ki. Bodyland című anyagát a biennálé fő témája inspirálja, mely a hatalmi elnyomásról és ahhoz fűződő viszonyunkról formál történetet. Textilszobrai Chilében, a helyszínen születnek, a biennálé fő termében, részben önköltségből.
Halhatatlan zseni - Picasso
A Picasso halálának ötvenedik évfordulójára való megemlékezésen kívül a kurátorok célja az volt, hogy emlékeztessék a látogatókat arra, miért nevezték Picassót „kontinensnek”, és hogy valóban századának legfontosabb művésze volt. Halálával a XX. század elveszítette a leginkább értő alkotóját.