A felújításban egyelőre öt év után is csak reménykedő szecessziós palota Opus 735 – A háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain elnevezésű kiállításán az Esterházy-kincstár restaurálásra váró műtárgyai láthatók.
A tárlat finom áthallása: mintha ebben az épületben minden arra várna, hogy végre visszanyerje régi fényét, s mindeközben tiltakozna a háborús pusztítás ellen is.
Hisz az itt látható értékes műtárgyak a háború idején roncsolódtak, s az sem titok, hogy bár most felújítás miatt zárt be az Iparművészeti Múzeum, annak idején maga is komoly világháborús sérülést szenvedett. S hogy honnan a címadó elnevezés? Ez a százhuszonöt éves intézmény 735. kiállítása.
Korabeli felvétel mutatja a Budapest ostromakor bombatalálatot szenvedett Esterházy-palota képét
Magyarország legjelentősebb kincsgyűjteményének, az egyetlen fennmaradt magyar történeti kincstárnak históriája öt évszázadra, a török időkre tekint vissza. A XVII. század végén a családi hitbizomány részeként elidegeníthetetlenné vált gazdag gyűjtemény darabjai nemesfémekből, drágakövekből és egzotikus anyagokból készült ötvösremekek, de vannak távol-keleti kerámiák, török díszfegyverek is. A műkincseket évszázadokon át Fraknó várában őrizték, mint az Esterházyak hitbizományi vagyonát.
A sérült tárgyak egy csoportja
A kincstár túlnyomó és legértékesebb része 1919 áprilisában Fraknóról került Budapestre, azt követően, hogy a Tanácsköztársaság kormányának rendeletére a soproni direktórium tagjainak közreműködésével az Iparművészeti Múzeum munkatársának jelenlétében becsomagolták, a fővárosba szállították és a Múzeum őrizetére bízták. A Tanácsköztársaság bukása után Esterházy Miklós herceg úgy döntött, hogy a kincsek továbbra is maradjanak az Iparművészeti Múzeumban, mint a megőrzésükre leginkább alkalmas nemzeti intézményben.
A kincstár sorsát jó időre egy 1923-ban megkötött letéti szerződés szabályozta, műremekei a hercegi család jóváhagyásával a két világháború között a múzeum állandó kiállításán voltak láthatók.
A második világháború vége felé herceg Esterházy Pál jó szándékú, ám végzetesnek bizonyult ötletére a kincseket a várbeli Esterházy-palota pincéjébe vitték, mondván, ott nagyobb biztonságban lesznek, mint az Üllői úti épületben. Ám a Tárnok utcai házat bombatalálat érte, a gyűjtemény kis része megsemmisült, nagyobb része, mint utóbb kiderült, súlyosan megrongálódott. A műtárgyakra a palota feltárásakor találtak rá a romok alatt, s akkor kerültek vissza az Iparművészeti Múzeumba.
A restaurátorműhelyben
Az Iparművészeti Múzeum restaurátorainak immár több generációja hét évtizede folyamatosan dolgozik a műalkotások konzerválásán, megújításán.
A különböző mértékben károsodott maradványok, töredékek helyreállítása egyedi módszereket igényel, hogy lehetőség szerint majdan újra hiteles összképet alkothassunk erről a Magyarországon egyedülálló módon egységében megmaradt főúri kincstárról.
A mostani kiállítás – Pandur Ildikó és Pásztor Emese kurátor munkája – az Esterházy-kincstár azon súlyosan rongálódott, vagy apró darabokra tört dísztárgyaiból mutat be válogatást, amelyek a sérülések nyomait még magukon viselve mementóként tiltakoznak a háború pusztítása ellen.
Az Opus 735 kiállítás szeptember 25-ig minden héten csütörtökön, pénteken és szombaton látogatható online váltott belépőjeggyel
Nyitókép: Az Iparművészeti Múzeum látogatók elől elzárt, felújításra váró tere Fotók: Iparművészeti Múzeum
