Az 1956-os felkelés és szabadságharc alighanem az egyik legkülönösebb politikai eseménysor nemcsak a magyar, hanem a hasonló európai események között is.

Az istenkáromlás jogilag a szólásszabadság részének számít, de a szekuláris Franciaországban az iszlám és az identitáspolitikai kihívás megkérdőjelezni látszik ezt az elvet.

Már Cebuba érkezésem elején megéreztem valamit abból, mit is jelent kínainak lenni ebben a Fülöp-szigeteki városban.

A koronavírus-járvány okán is gyakran felmerül a kérdés: mi lesz a gazdasággal, mi lesz a kapitalizmus folytatása?

Sokunk fájdalmára az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést. Ne törjünk pálcát felette.

Az Édenkert négy folyójából kettőt biztosan azonosítottak a tudósok: az egyik a Tigris, a másik az Eufrátesz. Ez is igazolja, hogy a katolikus egyházfő március 5-től 8-ig tartó iraki útját áthatják a szimbólumok: a látogatás történelmi.

A türelmes adatgyűjtés és higgadt elemzés villámként bevilágíthat a propaganda és a szemfényvesztés sűrű homályába.

A világon példátlan módon Magyarországon megszűnt az intézményes műemlékvédelem, ami végső soron tükrözi kulturális viszonyainkat.

A német alkotmánybíróság idén májusban hatáskörtúllépésért elmarasztalta az Európai Unió Bíróságát. Némelyek az Unió szétesésétől rettegve vészharangokat kongatnak, mások kárörvendve ujjonganak a bírák bölcsessége miatt.

Mai napig komoly szakmai és politikai vita folyik az euróról. Horvátország és Bulgária 2020-ban megkezdte az euró bevezetését.