Előadó-művészet

Széchenyitől Berliozig
Öt televíziós játékfilm és egy gyermeksorozat folytatásának támogatásáról döntött a közelmúltban a Nemzeti Filmintézet. A filmek hősei között szerepel I. Anjou Károly király, gróf Széchenyi István, a kivégzett Szenes Hanna és a zeneszerző Hector Berlioz

Kisvárosi nők a századelőn
A Herczeg Ferenc-trilógia befejezéseként jelenik meg a Duna Televízió csatornáján a Majdnem menyasszony című romantikus játékfilm. A Don Juan kopaszodikhoz és A kék rókához hasonlóan a film a Megafilm Service és a Nemzeti Filmintézet támogatásával jött létre.

A skanzen kísértetei
Az I. világháborús sváb szellemirtó esete a magyar paraszti világ kísérteteivel és a bénán rendezett horrorklisékkel.

Emelkedés bukásban
A jog minden társadalom alapja. El kell választania a rosszat a jótól, miközben posztmodern világunkban semmi sem egyértelmű. A házasság, a család kiváltképpen nem az, ahogy a tavaly novemberben bemutatott Egy zuhanás anatómiája című francia, cannes-i fődíjas lélektani krimi láttatja.

Szárnyakat kell adni
Idén hatodik alkalommal, hagyományosan szeptember elején rendezi meg a Zeneakadémia a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt. A mára világszerte ismert és elismert megmérettetésre az online jelentkezés január 16-án nyílik meg és május 13-án zárul.

Benedek Miklós emlékére
Színházuk megmentőjét, a Színészt, a nagy Bogusławskit várja a vilnai társulat. Kiábrándult, idős ember érkezik. A Mester? Próbálni kezd, unott teatralitással mondja a szövegét, ám ahogy belefeledkezik, kinyílik, fékezhetetlen lesz. Játszik és játszani tanít.

A gyereket szeretni kell, ennyi az egész
Az ír filmekben általában ír akcentussal beszélnek angolul, de magával az ír nyelvvel nem igazán szoktunk találkozni. Nem csoda: még Írországban is csak egy csekély kisebbség beszéli. A nagyrészt írül forgott és Oscar-díjra is jelölt A csendes lányra épp ezért annyira büszkék odahaza.

Dokumentumfilmek és diákmozik
A Lakiteleki Filmszemle a Kárpát-medencei magyar dokumentumfilmesek rendszeres bemutatkozási lehetősége, filmjeik versenye csaknem egyidős az új évezreddel. Életre hívója Lezsák Sándor, a Lakiteleki Népfőiskola megálmodója és Sára Sándor filmrendező volt.

Nyolc évtized könyvbe kötött muzsika
Történeti dokumentumok, interjúk, élménybeszámolók, fényképek, kritikák sora, valamint zenekari napló is helyet kapott A muzsika hullámhosszán című különleges kötetben, amely a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Rádiózenekar történetét meséli el.

Egy zeneszerző nyomában
Egykor ettünk az almából. Abból a bizonyos almából. Azóta hiába is gyűjtöttünk bármit életünk során, semmit sem vihetünk magunkkal. Efféle gondolatok jártak az eszemben, amikor egy éve Balassa Sándor zeneszerző hagyatékának feldolgozásához kezdtem.

Százszor szép Vilma asszony
Isten, család, haza. E három éltette világéletében Hegymeginé Vilma asszonyt, aki 1923 karácsonyán, 25-én látta meg a napvilágot, vagyis ma százesztendős.

Szenvedély és örök kíváncsiság
Nem is tudja megmondani, melyik feladatát élvezi jobban: az újrainduló külföldi koncerteket, a tanítást vagy a műhelyprodukciókat, melyekre jut elég idő. Kesselyák Gergely karmesterrel színházcsinálásról, operaházi felkérésekről is beszélgettünk.

Hetvenkét éves korában meghalt Budai Ilona népdalénekes
A Kossuth-díjas énekesre, a Nemzet Művészére versirodalmunk egyik gyöngyszemével, Nagy László versével emlékezünk, melyet nagy költőnk neki és róla írt.

Kislányok, a színpadra be kell jönni
A nagy előd felvételeiből sajátította el, miként lehet a legszebb színekkel kifejezővé tenni az elénekelt szavakat, hogyan lehet a hanggal megteremteni a zeneszerző megálmodta figurát. Rost Andrea ezért is adta az In memoriam Maria Callas címet gálaestjének.

A király dalnokai és a filmslágerek
A Disney centenáriumára népszerű filmzenékből válogatott a The King’s Singers, s januárban lemezbemutató turnén, a Filharmónia Magyarország rendezésében, három hazai helyszínen – 2024. január 16-án Budapesten, másnap Debrecenben, harmadnap Szegeden – lép föl.

Kottába komponált korszakok
Pest, Buda, Óbuda egyesítésének sikertelen kísérleteit, a Monarchia korát, a világháborúk idejét, Trianont, a háború utáni éveket napjainkig, a város hangulatait idézi meg Oláh Patrik Fusion című zeneműve, amelynek ősbemutatója szeptember 2-án volt a Hősök terén.

Pomázi Cinka Panna
Forróbbak az itthoni tapsok – mondta Horváth Zsuzsa cigányprímás pályája csúcsán. Volt összehasonlítási alapja: játszott a Rajkó Zenekarban, a 100 Tagú Cigányzenekarban, a svéd király, az angol királynő előtt, a pesti Kulacsban és brüsszeli szállókban.

Énekesnő, aki ír és fest
Akkor érzi teljesnek a napját, ha alkot. A nyár a képeké volt, dél-franciaországi otthona udvarán szeret festeni Sass Sylvia, aki újabb könyvén is dolgozik. A világhírű szoprán foglalkozik tanítványaival, kurzusokat tart, átadja megélt zeneszeretetét.

A nő, aki MINDENRE képes a figyelemért
Amikor Andy Warhol annak idején azt mondta, hogy 15 perc hírnév mindenkinek jár, valószínűleg maga sem gondolta, hogy pár évtized múlva lesznek olyan emberek, akik e negyedórányi hírnévért bármire képesek lesznek.

Karmester, művészettörténész, építész Wagnerről
Miért szól úgy a Parsifal a Müpában, ahogy sehol másutt? Hogyan épült zenekari árok a hangversenyteremben? Milyen koncepcióval indult a Budapesti Wagner-napok sorozata? – erről is szó esett a Fischer Ádámmal rendezett szalonbeszélgetésen a BMC-ben.

Verses dalokkal a magyar kultúráért
Az idén húszéves Hangraforgó verséneklő együttes tagjaival beszélgettünk a kezdetekről, a legfontosabb projektjeikről, valamint a magyar kultúra verssel és zenével történő népszerűsítéséről.

A kincsek negédes csűre
Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából a Színház- és Filmművészeti Egyetem konferenciával, könyv- és színházi bemutatóval, illetve versmaratonnal tiszteleg a felvilágosodás kori irodalom egyik legjelentősebb költője, a magyar drámaírás korai mestere előtt.

Csapatépítés svéd módra, véresen
Mi lenne, ha összekevernénk A hivatal munkahelyi sitcom-világát egy slasher horror őrületével? Valószínűleg ez járhatott Patrik Eklund svéd rendező agyában, amikor filmre adaptálta Mats Strandberg regényét.