Az MMA tagozatai évente két-két szakmai kiválóságot díjaznak, amelyek egyike lehetőség szerint külhoni magyar alkotó. Idén sem történt ez másként, ünnepélyes keretek között díjazták a magyar szellemi-művészeti élet kiválóságait, akik a művészet, művészetelmélet, a művészetigazgatás és művészetszervezés terén kiemelkedő, egyedülálló életművel büszkélkedhetnek.

A nagy hagyományú Pesti Vigadó, az MMA székháza méltó helyszínéül szolgált a nagyszabású eseménynek. A kitűnő akusztikának köszönhetően Szives Márton marimbaművész játékának minden finomságát kiélvezhettük. A díjátadón Tímár Sára népdalénekest Hargitai-Halászi Lehel kísérte népi furulyaszóval, dörmögő ritmussal. (Ez utóbbit egykori furulyásként nagy örömmel hallgattam.)

Köszöntőjében Turi Attila elnök hangsúlyozta a Makovecz-örökség jelentőségét, valamint a magyarság kulturális egységét,

amelyet minden sokszínűségével a magunkénak mondhatunk. Babits szavaival élve, miszerint „a költői fantáziát, a művészi tehetséget nem kisebb célra kaptuk, mint a lélek fölékítésére és a világ kitágítására”. Valódi tartós értékeink mércéje, mértéke nem itt, hanem odaát van, és ezeket a művészet, a vers képes közvetíteni. „Egy műalkotás értékét nem az önkifejezés, hanem egy kultúra kifejezése adja”, idézte a Magyar Művészeti Akadémia alapítóját, Makovecz Imrét. Turi Attila köszöntője után átadták a díjakat.

A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti-díját Balogh Balázs és Mányi István építészek kapták.

Balogh Balázs a Magyar Építész Kamara elnöke volt, és közel öt évtizeden át a BME Rajzi és Formaismereti Tanszéken látott el vezetői és oktatói feladatokat. Mányi István nevéhez fűződik többek között a Magyar Természettudományi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója.

Az MMA Film- és Fotóművészeti-díjában, Szőts István-díjban részesült Heves László fővilágosító és Kaiser Ottó fotóművész.

Heves László a Hír TV alapítói közé tartozik, fővilágosítóként dolgozott számos tévésorozatban, dokumentumfilmben, részt vállalt a Duna TV kezdő műsoraiban. Kaiser Ottó nevéhez sok olyan könyv kötődik, melyek tájainkat, kultúrkincseinket, épített örökségünket mutatják be. A Határtalan irodalom képben és írásban című műhöz felkutatta határainkon túl élő íróinkat, költőinket.

Díjazottak és az MMA tisztségviselői, pályatársak és rokonok: szép számú közönség előtt adták át a díjakat
Fotó: Az MMA archívumából

 

Az MMA Iparművészeti- és Tervezőművészeti-díjában Illés Csaba és Üveges Péter formatervezők részesültek.

Illés Csaba az elmúlt fél évszázad formatervező művészetének megkerülhetetlen alakja. A soproni Iparművészeti Egyetem egyik alapítója, a mai formatervező művészek jelentős részének mestere és példaképe. Üveges Péter járműfejlesztéssel és zongorafejlesztéssel is foglalkozott, neki köszönhetjük a Bogányi-zongorát, és egyedi tervezésű gitárjai is megpendülnek egy-egy hangversenyen.

Cseke Péter irodalomtörténész és Veszelka Attila költő kapták az MMA Irodalmi-díját, az Illyés Gyula-díjat.

Cseke Péter fontos erdélyi irodalmi és sajtóorgánumok szerkesztője, jó néhány hiánypótló irodalomtörténeti kötet, monográfia, tanulmánygyűjtemény szerzője, neki köszönhető az erdélyi magyar újságíróképzés. Veszelka Attila a Szegedi Akadémiai Bizottság Szépírói Csoportjának elnöke, aki bár főleg költőként van jelen az irodalmi köztudatban, 2006-ban bemutatták a mártírrá lett miniszterelnökről, Nagy Imréről szóló, Borbíró Piroska című drámáját is.

Az MMA Képzőművészeti-díját Olajos György képzőművész és Éltes Barna szobrászművész vehették át.

Olajos György központi témája a környezetvédelem, kiállításokat is szervezett e köré. Műveit változatos, sokszínű anyag- és technikahasználat jellemzi. Éltes Barna sepsiszentgyörgyi művész érzékeny anyagtársításaival bevezet a természettel szakrális egységben elő székelyföldi ember világába, a kortárs szobrászat eszközrendszerével megközelítve azt.

Dr. Palotai János esztéta és Biernaczky Szilárd etnológus, irodalomtörténész, költő kapta az MMA Művészetelméleti-díját, a Cs. Szabó László-díjat.

Palotai János átível a film- és fotóművészet több mint öt évtizedén. Tanári munkájában szemléltető vagy inkább eszméltető eszközként alkalmazta a filmet, foglalkoztatták a film társadalomtudományi és filozófiai vetületei. Biernaczky Szilárd egy mai polihisztor. Tudományos érdeklődésének középpontjában az afrikai kultúra áll, ő alapította a Magyar Afrika Tudástár elektronikus könyvtárat, neki köszönhető a Fekete Afrika Zenéjéből című rádiósorozat.

Az Erdélyi Zsuzsanna-díjban – az MMA Népművészeti-díjában részesült Ament Éva népi iparművész és Horváth Szilárd művészetpedagógus, televíziós szerkesztő-műsorvezető.

Díjazottak és a díjak átadói immár hagyományosnak mondhatóan, az est végén közös tablófotóra gyűltek össze
Fotó: Az MMA archívumából

 

Ament Éva munkáinak két alapvető vonala a tradicionális népi bútorfestés, valamint a régi füveskönyvek hatása. Nagy hivatástudattal szervezi a Kárpát-medence bútorfestőit összefogó országos Értékmentő Tábort. Horváth Szilárd az úgynevezett Búzaszem-módszer megvalósítója, amely a magyar néphagyományra, népművészetre épülő oktatási-nevelési módszer. Az MTVA munkatársa, televíziós és rádiós szerkesztőként is ezt a szemléletet képviseli.

Lőrincz Ágnes és Koltai János színművészeknek ítélték az MMA Színházművészeti-díját.

Lőrincz Ágnes színművész, operaénekes életműve több erdélyi városhoz is szervesen kötődik, jelenleg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja. Koltai János sokoldalú színházi személyiség, színművész, filmrendező, színdarabíró és díszlettervező egy személyben. Láthattuk többek között az Oldás és kötésben, a Pacsirtában, az Elveszett paradicsomban, a Földobott kőben, a Magyarokban.

Szőnyi Erzsébet-díjban, az MMA Zeneművészeti-díjában részesült Némethy Attila zongoraművész és Zelinka Tamás zenei ismeretterjesztő, a Parlando szerkesztője.

Némethy Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mestertanára játszott hazai és nemzetközi rangos zenekarokkal egyaránt. Rendszeresen zsűrizik zongoraversenyeken, kurzusokat tart. Legfontosabb célja, hogy hűek maradjunk Kodály Zoltán szellemiségéhez. Zelinka Tamás a magyar zenei élet meghatározó egyénisége, ötvenhat éve előadója és műsorvezetője a Filharmónia Magyarország koncertjeinek, zenekari esteknek. Generációk zenei ismereteit bővítette, és töretlenül teszi ezt ma is.

A rendezvényt Szives Márton légies marimbajátéka zárta, majd koccintás és svédasztalos fogadás következett.