A szomszédunkban zajló történések árnyékában most kissé másképp nézünk a háborús filmekre, így a Netflix választékában debütáló Nyugaton a helyzet változatlan is kellemetlen aktualitással bír.

A Magyar Állami Operaház patkó alakú pincefolyosóján, a páholyok alatt nyílik meg január 14-én az az állandó kiállítás, amely a vészkorszak alatt üldözött, bujkáló vagy elhurcolt operaházi művészeknek, adminisztratív és műszaki dolgozóknak állít emléket.

A Pécsi Nemzeti Színház archívumában bizonyára megtalálható az a plakát, amely Mihail Roscsin Szerelvény a hátországba című tragikus történetének bemutatóját hirdette, s a színészek közt utolsóként, „A szerző” szerepében Morcsányi Géza neve olvasható.

Minden adva van ahhoz, hogy a népi kultúra eredményei a következő évtizedekben is megmaradhassanak – Kóka Rozáliával, Magyar Örökség-díjas népdalénekessel beszélgettünk.

Álomként indult, valósággá vált. A magyar–ukrán Ljasuk Dimitry a pandémia elején önkéntes karanténba vonult a Tisza-tó egyik szigetére. A hosszú magány során nemcsak leforgatta első nagyjátékfilmjét, hanem rájött arra is, miként változik meg az ember értékrendje és mik az igazán fontos dolgok az életben.

Kis magyar abszurd. Ez volt az első gondolatom, miközben néztem Fazekas Máté első nagyjátékfilmjét, a Kilakoltatást, amely a 85 perces játékidejébe olyan mennyiségű társadalomkritikát sűrít, ami más alkotónak a teljes életművébe is alig fér bele.

Legyen olyan az előadás, mint egy szertartás, rituálé. Szakrális térbe vezetjük a közönséget, hogy a nézői attitűdből eljusson a résztvevői állapotba – mondta a színészeknek Béres László rendező, akivel az Ősvigasztalás két bemutatójáról beszélgettünk.

Népi hagyományok, keresztény tradíciók, az advent pillanatai elevenednek meg a Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemesében. A társulat vezetőjével, Mihályi Gáborral beszélgettünk. 

Két szoprán, egy mezzo, egy bariton – négy énekes életében ünnepkor a fellépések mellett akad otthoni muzsikálás, zenehallgatás is. Lukács Gyöngyivel, Lusine s Emma Sahakyannal és Alexandru Agachéval az öröklődő tehetségről, a pálya titkairól beszélgettünk.

Százéves Csipkerózsika-álma után újra megszólalt Mihalovich Ödön operája, a Toldi szerelme – az MTA Dísztermében

Felénél tart a Zámbó Jimmy életútját feldolgozó RTL-sorozat, A Király. A produkciót nagy várakozás előzte meg, és láthatóan az alkotók mindent megtettek, hogy színvonalasan meséljék el, mutassák meg a néhai táncdalénekes máig elevenen élő históriáját.

A fővárosi Bethlen Téri Színházban adták át az Arany Medál-díjakat 2022. december 14-én, az év írója, az év színésznője, az év színésze, az év filmrendezője, az év legígéretesebb fiatal tehetsége, valamint életműdíj kategóriákban.

Minden lehetőség megvan arra, hogy világszínvonalú animációs filmek készüljenek idehaza. Ezt példázza Jankovics Marcellnek és a Kecskemétfilm stábjának alkotása, a Toldi. Régóta és sokak által várt egész estés film született Arany János elbeszélő költeményéből.

Az eredeti tervek szerint húsvéttól Szent Iván-éjig tartott volna 2023-ban a X. Színházi Olimpia, de Vidnyánszky Attila vezérigazgató, a program művészeti vezetője úgy mondja, olyan sok az esemény, hogy már korábban megkezdődik és belenyúlik a nyárba is.

Mióta a Hallmark tévécsatorna után már a Netflix is futószalagon gyártja a karácsonyi filmeket, kissé kezd elveszni az ünnepi filmek varázsa. A műfaj ma már olyan egyszer nézett, majd szinte azon nyomban elfelejtett darabokra épül, amikben többnyire levitézlett egykori sztárok és mutatós, de nem túl tehetséges ifjoncok esnek egymással szerelembe.

A boogie-woogie műfaj hazai nagyágyúi mellett a magyar és amerikai blues kiválóságai léptek fel a múlt pénteken és szombaton megrendezett 14. Boogiefeszten – Győri Nemzetközi Boogie-Woogie Fesztiválon, amelyet Dániel Balázs, a Mr. Firehandként elhíresült zongorista álmodott meg és indított útjára.

A rendszerváltozásnak nincs elismerten kiemelkedő személye, pedig Antall József az… de megvan az esélye, hogy ő legyen a szimbolikus alakja. Ehhez az kell, hogy szerethető módon egyéniségét megismerjék az emberek – Kónya Imre tanácsadóként írta a Blokád elé.

Humor, meghökkentő mozzanat, interakció, megható pillanat – máris élmény a koncert a gyerekeknek, a kamaszoknak. Hámori Mátéval a Danubia Zenekar különleges sorozatairól és azokról is beszélgettünk, akik szeretik a klasszikus zenét, csak nem tudnak róla.

Még négy napig, vagyis december 5-én éjfélig várják a szavazatokat a 14. Arany Medál-díj szavazási időszakában.

„Hernádi is, én is mélységes meggyőződéssel állunk ennek a társadalomnak az alapján, egész szemléletünket, világnézetünket ez a társadalom határozza meg” – nyilatkozta Jancsó Miklós a Csend és kiáltás (bemutató: 1968. március 14.) című filmje kapcsán.

Úgy véli, élete arról szól, hogy rácsodálkozik a teremtett világra, a hangok végtelen birodalmára, s koncertről koncertre közvetíti a zene üzenetét. Hegedűs Endrével Chopin-estjéről, Japánról, negyven ujjról és százhetvenhat billentyűről is beszélgettünk.

Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi című első filmje az egypetéjű ikerpár néhány napját, különös kapcsolatát mutatja be. A rendezővel a testvérviszonyokról, forgatókönyvírásról, és a két karaktert játszó színésszel való munkáról beszélgettünk.

A Kecskemétfilm száz alkotójának több mint háromévnyi munkája nyomán került a mozikba a Toldi egész estés animációsfilm-változata, Jankovics Marcell utolsó rendezése. Mikulás Ferenc producerrel és a társrendezővel, Csákovics Lajossal beszélgettünk.