Nyanyuci, Mylitta, Kicsi, Zsóka – kiket takarnak e női nevek Ady életében? Mi közük a morfiumhoz és Richard von Krafft-Ebinghez, a híres szexológushoz? Miért juthat eszünkbe Ady Endre pár szeszélyes szanatóriumi hónapjáról József Attila múzsája és a Zwack Unikum?

Szólóesteket ad, kamarazenél, tanít, doktori vizsgára készül, s letette névjegyét a Reminiscence című lemezével. A Brahms-opus és Medtner zongoraciklusa elmélyülést kíván a hallgatótól, Balogh Ádám szereti a rendhagyó, rá jellemző zenei utakat.

George Orwell idén nyolcvanéves negatív utópiája, az 1984 sokak politikai éréséhez hozzájárult, még ha Kelet-Európában 1989-ig csak szamizdatban volt olvasható is.

Ilyenkor, év végén, karácsony körül és az új év elején, ránézve a szőlőtőkékre már a bor leendő testét tervezzük.

Ha az emberiség kultúrájának megbecsülése felől tekintünk a világra, vélhetjük, felkészületlenül ért bennünket az idő felgyorsulása. Minden változik és megváltozik. Ma egy pontatlan, de gyors reakció jobb, mint a késlekedő, ám alapos, megfontolt válasz.

Vermeer holland aranykorban élt, amikor a moralizáló nyomatok, rézkarcok mellett a festmény iránti kereslet is megnőtt. Azért a fazekas, a nyomdász és a festőművész még ugyanabba a Szent Lukács céhbe tartozott Delftben, ahol a Kelet-indiai Társaság egyik központja székelt, és ahol a kékmázas kerámiák készültek.

Gondoskodás és biztonság: az egészséges emberré fejlődéshez minden gyermeknek anyai és apai szeretetre van szüksége. A családot nem képes pótolni semmi. A gyermek itt megtapasztalja a bizalmat, megtanulja, hogy felelősek vagyunk egymásért, példát kap hitre és hazaszeretetre.

Szent István diakónust, Krisztus hitének első vértanúját ünnepeljük karácsony második napján. Az apostolok társaival együtt az asztal szolgálatára, vagyis a közösségért végzett karitatív munkára választották ki őt. A szolgáló szeretet pedig Isten megtestesült Fia küldetésének lényegéhez tartozott.

Lázasan vibráló színei, expresszív ecsetvonásai révén Van Goghnál a pipacsmező nem csupán látvány, hanem érzés és élmény, pipacsai nem szemlélődnek, hanem kiáltanak, élnek, szenvednek. E különböző szemlélet tükrében bontakozik ki az a drámai erő, amely Vincent van Gogh természetábrázolását egyedülállóvá teszi.

„Darvas Ivánról szeretnék írni. Bocsássák meg, ha közben rólam is szó esik, de ki- és visszakapcsolódó mágnesként pályánk újra és újra találkozott” – Várkonyi Zoltán sorai 1978-ból, akkortájt nála jobban kevesen ismerték Darvas igazi arcát, színészetét.

Állt a szoba-konyhás lakás egyetlen ablakánál, és ahogy szokott, lenézett a Vajda Péter utcára és a szemben nyíló Villám utcára. Már nem szabadna itt állnia, el kellett volna hagynia a lakást. De nem tudott elindulni, mert nem akart bömbölve végigvonulni a négy emeleten, ahogy a húgai tették.

A XVII. század végén új kihívó probléma, provokatív gondolat jelent meg az európai filozófia horizontján: a tudat kérdése. Vélhetőleg Ralph Cudworth volt az az angol filozófus, aki a tudat szót, ezt a fogalmat a filozófiai gondolkodás színpadára emelte. Ettől kezdve a szellem embereit fokozottan érdekelték azok a kérdések: hogyan gondolkodunk? azonos-e a tudat a gondolkodással?