Giacomo Puccini operája, a Tosca kel életre jövőre a nyári szezonban a burgenlandi St. Margaretheni (Szentmargitbánya) Kőfejtő monumentális szabadtéri színpadán, ahol a nyers kőfalak mentén a barokk Róma nagyvonalú szépsége tárul a közönség elé.

Művészetében meghatározó a mértékletesség, a fény finom átmenetei és a tér harmonikus rendje. Festészete a fauvizmus vibráló energiáit a posztimpresszionizmus nyugalmával és kiegyensúlyozottságával ötvözte. A természet hűséges, mégis érzékeny megfigyelése vezette el ahhoz a „szelíd fényhez”, amely egész életművét áthatja.

Ma lenne kilencvenesztendős a magyar organikus építészet kiemelkedő alakja, Makovecz Imre. Személyiségéről, szellemi hatásáról és örökségéről beszélgettünk Salamin Ferenc építésszel, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának vezetőjével.

Legújabb számunkban Makovecz Imre munkásságáról, Németh Dávid festői gondolkodásáról, Sík Sándor színműveiről és Márai Sándor Szabad Európa-jegyzeteiről olvashatnak, Kaszás Konrád festőművésszel, Wiedemann Bernadett énekesnővel és Timothy W. Burns filozófussal beszélgetünk, Dobai Pétertől búcsúzunk.

A Veres Art Galéria kiállítóterében Lichner Barbara festőművész Apropó című tárlatán spontaneitást sem nélkülöző, lendületes ecsetvonásokból felépített kompozícióit, valamint hajladozó formáktól nyüzsgő festményeit állították ki. 

A BBC körül régóta gyülekeznek a viharfellegek. A nagytekintélyű műsorszolgáltató, bár magas szakmai nívóját kevesen vitatják, maga is felel célzatos és vitatott beállításaiért. Nem marad következmények nélkül.

Abádi Nagy Zoltán irodalomtörténésszel, a Debreceni Egyetem jogelődje, a Kossuth Lajos Tudományegyetem volt tanszékvezetőjével, dékánjával és rektorával beszélgettünk kutatásai és egyetemirányító tevékenységének politikumáról.

Vallás- és kultúrtörténeti ismereteink hiányos volta gyakran akadálya annak, hogy megértsük a körülöttünk lévő tárgyak ősi szimbolikán alapuló jelentését. A szemünkkel látjuk ugyan őket, ám a fejünkből és a lelkünkből hiányzik a tudás, amely feltárhatná azok mélyebb értelmét.

„Talán a portréműfaj hordozza leginkább a művészetekben az ember öröktől fogva létező vágyát, hogy legyőzze a legyőzhetetlent, az időt és a halált” – írja S. Nagy Katalin művészettörténész Képzőművészet és kommunikáció című könyvében.

Szinetár Miklós rendezésében Pamina szerepében Pasztircsák Polina és Szemere Zita, az Éj királynőjeként Koncz Regina és a karmester Halász Péter debütál az Operaház színpadán Mozart A varázsfuvola című operájának novemberi és decemberi sorozatában.

Akartam játszani. Ez a vágyam és kísértésem követni fog egész életemben. Nekem nem volt szabad, csak mindent. Lesz „kis ház, kis kutya”, kis kálvária, kis feltámadás. Nem panaszkodhatok, megkapom én, ami egy kicsinek kijár. Mosolyban fürödtem, védtelenül, nincs visszanéző szomorkodás. Ott voltak a játékok, később a dolgok, a testek – megtehettem velük, amire emberférfi vágyik.

Ötvenhatodik alkalommal rendezték meg a felvidéki Szencen a Szenczi Molnár Albert Napokat. A jeles kulturális rendezvénysorozat részben a helyi, a tudós lelkészről, költőről elnevezett iskolára épít.