Ha a mesterséges intelligencia tért hódít a tudomány, a kultúra, a vállalkozás világában, akkor, aligha lepődhetünk meg, ellőbb-utóbb beteszi a lábát a politikába is.

Mármint a vetési varjakért, még ha nem gondolja is mindenki így. Különösen azok nem, akik hónapokig kénytelenek hallgatni a károgásukat az ablakuk mellett, vagy kerülgetni az ürüléküket. Csináljon valamit az önkormányzat, a madarászok, akárki, csak érjen már véget ez az idegtépő helyzet! – követelik.

„Titok az erekcióhoz 90 felett”. Ezt olvasom ma azon a zenei csatornán, amin a múltkor a „Tudod, hogy mikor jön el a halál?” címmel jelentek meg jó tanácsok az elkerülhetetlen vég felismerésével kapcsolatban.

Harminc éve nyílt meg a Fonó Budai Zeneház, amely a népzene, a világzene és a jazz hagyományát és a kortárs művészetet ötvöző muzsika otthona. A jubileumi évadot a ház rendhagyóan nyitja: FONÓ30 sorozattal ünnepel. A program a három évtized esszenciája lesz.

A XVII. század végén új kihívó probléma, provokatív gondolat jelent meg az európai filozófia horizontján: a tudat kérdése. Vélhetőleg Ralph Cudworth volt az az angol filozófus, aki a tudat szót, ezt a fogalmat a filozófiai gondolkodás színpadára emelte. Ettől kezdve a szellem embereit fokozottan érdekelték azok a kérdések: hogyan gondolkodunk? azonos-e a tudat a gondolkodással?

Olaszországnak az európai uniós direktívák szerint veszélyes mértékű eladósodása ellenére növelnie kellene hadi kiadásait, ami a recesszió határán billegő gazdaság élénkítése elől von el forrásokat.

A politikában nincs erkölcs – ezerszer hallottuk a közhelyet, és ezredszer sem igaz. Igenis van erkölcsös politika, de ehhez először eszünkben, lelkünkben vissza kell utasítanunk a cinikus bonmot-t. A múlt számtalan jó példával szolgál.

Fiume, Fiume! Ami még mindig a Trianon előtti világot jelenti, a Kaiser und König boldog békeidejét a magyarnak... Hiába szálltak el az évek, hiába nyírt meg a történelem, vissza-visszajárunk. Pedig az „Adriánk” már csak emlék.

A Magyar Filmadatbázis legújabb fölmérése szerint a Démonok között: Utolsó rítusok című film vezeti az esztendő második felében legjobban várt filmek TOP 10-es listáját. Második helyen az Avatar: Tűz és Hamu áll és dobogós a Predator: Halálbolygó.

Böszörményi Zoltán új kisregényében, A résben lételméleti kérdéseket feszeget, ugyanakkor az egyes szám első személyű elbeszélésmód arra enged következtetni, hogy önéletrajzi elemek szövik át a művet. Erről és a regény születésének körülményeiről kérdeztem a József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas írót.

Táj és test kulcsfontosságú témakörei a művészet történetének. Lehetetlen számba venni azt a   számtalan alkotót, akit megragad a sűrű erdő, egy havas hegyorom vagy egy zöldellő tisztás látványa. Akárcsak azt, hogy az idők folyamán miképpen ábrázolták az emberi testet: a reneszánszban élethűségre, anatómiai pontosságra törekedtek, a barokkban drámaibb módon, dinamikusan jelenítették meg, és így tovább…

Az igazi iparos self-made-man typus – jellemezte kortársa, Gaul Károly gépészmérnök, az ipari szakoktatás kiemelkedő alakja a századforduló neves bútorasztalosát, Thék Endrét, aki szakmáját művészetté emelte, s itthon a modern bútoripar megteremtőjévé vált.