A XVII. század végén új kihívó probléma, provokatív gondolat jelent meg az európai filozófia horizontján: a tudat kérdése. Vélhetőleg Ralph Cudworth volt az az angol filozófus, aki a tudat szót, ezt a fogalmat a filozófiai gondolkodás színpadára emelte. Ettől kezdve a szellem embereit fokozottan érdekelték azok a kérdések: hogyan gondolkodunk? azonos-e a tudat a gondolkodással?

…nem túl egyszerű dolog.
Elmosogatni azt a temérdek szennyes edényt, ami a vendégektől maradt. Mert ünnep ide, ünnep oda, mégiscsak lecseng, megfakul előbb-utóbb.

Az az ajándék, amit önmagunkból adhatunk a másik embernek. Jövőt tud ajándékozni a hűség, a szolidaritás. Jövőt tud ajándékozni az igazi szeretet. Holtomiglan, holtáiglan. Sőt a halálon is túl.

Karácsonyi és újévköszöntő koncerteken jazzsztenderdek és Piazzolla tangói mellett Bódás Zsuzsanna saját szerzeményei is felhangzanak Sopronban a családi együttes előadásában. A zongoraművész-zeneszerző és képzőművész férje három gyermekükkel zenélnek együtt.

Expresszív erejű festészete különleges világba repít, monumentális méretű, olajjal vászonra vagy farostra festett figuratív munkáira leginkább a képzeletbeli realizmus jellemző. Műveinek struktúrája első pillanatban megragadja a figyelmet, részletgazdagságuk művészettörténeti távlatokat nyit. Boda Anikó festőművésszel beszélgettünk.

Márai Sándor megítélése kapcsán könnyen téved az olvasó a közhelyek, biztosnak tűnő megállapítások mezejére, különösen, ha az életpálya jól feltárt vagy éppen kevéssé ismert területeire gondolunk. A Szabad Európa Rádióban elhangzott felolvasásai jórészt ismeretlenek: majd ezer felolvasás található a Márai-hagyatékban, és csak töredékük jelent meg nyomtatásban.

Volt egy réges-régi karácsony, azokban az időkben, amikor még nagy havak voltak. Vagy csak a mostanság uralkodó, hó nélküli telek miatt tűnnek már olyan nagyoknak. Szóval egy ilyen télen, december derekán én lettem a harmadik zsidó.

Élete mélypontján Gauguin arzénnal próbált meg véget vetni az életének, ám előtte vászonra vitte „szellemi végrendeletét”, monumentális remekművét. Csakhogy, mivel túl sok arzént vett be, kihányta, mielőtt az hatott volna, így „életre ítélt halottként” folytatta munkásságát.

Közzétették a világhálón annak a kínai tábornoknak – Hszü Csin-hszien vezérőrnagynak – a peréről készült hatórás filmfelvételt, aki a Tienanmen téri vérengzéskor megtagadta a parancsot.

Az új évezred egyik falunapján – túl a LÖNNI VAGY NEM LÖNNI című falurajzom lezárásán – akadunk még egy iratosi igaz történetre. Bizonyosan az, mert egyik emlékezés a másikát igazolja.

Negyven éve egy születésnapi interjúban azt mondta, az ember lehet ugyanabban a pillanatban egyik énjével hatéves, a másikkal ötszáz. Akkor Makk Károly, a múlt század második felének kiemelkedő filmes egyénisége hatvanesztendős volt. Ma száz lenne.

1914-ben nőjogi aktivista támadt baltával Velázquez híres festményére a londoni National Galleryben és hét vágást ejtett rajta. Tette világszerte felborzolta a kedélyeket, ám a világ művészeinek részéről méltó választ jelek szerint csak nyolcvan évvel később, Magyarországról kapott.