Szerző:
Szürkemarhák mesterséges tájban
Akár néhány kattintással látványos tájképeket lehet varázsolni a mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Ezt a lehetőséget a geográfusok is kihasználják, tudományosan megalapozott fotorealisztikus illusztrációkkal, tájképi rekonstrukciókkal teszik még érthetőbbé kutatásaikat.
Felépülő emberek
AA – sokan bizonyára nem találkoztak még ezzel a megnevezéssel, amelynek feloldása: Anonim Alkoholisták. Az AA nem az alkoholizmus jelenségével foglalkozik, hanem – saját meghatározásuk szerint – ivásproblémával küzdő emberek nemzetközi közössége, akik együtt igyekeznek felépülni gyógyíthatatlan betegségükből.
Festményegzisztencializmus
Radvánszki Levente a személyes kéznyom – úgymint ecsetnyom – helyét keresi az elbizonytalanodott posztdigitális valóságban. A festmény létén töpreng. Azon, hol
egzisztál a kép a digitális és reális között ki-be járó vizualitás kortárs pillanatában.
Béla, a kosárlabdasztár
Belevilágítottak a szemembe. Mondjak el mindent, utasítottak. Mondjak el mindent, üvöltötték. Mégis, most mi van, kérdeztem én. Itt csak ők kérdezhetnek, visították ők. Akkor kaptam az első pofont.
Heroikus nemzetragasztó
Ötven éve halt meg Németh László, a huszadik századi magyar irodalom és gondolkodás egyik legkiemelkedőbb, egyben legellentmondásosabb alakja. Az általa alkotott nemzetragasztó metafora a magyar irodalom (és kultúra) évszázadokon át ható erejére és szerepére utal, de ezt az ő személyére és életművére is joggal vonatkoztathatjuk.
Isztambul szeme
Ara Güler (1928–2018) Törökország kevés fotósainak egyike, aki nemzetközileg is ismertté vált. Barátságban állt Henri Cartier-Bressonnal, és bár kilépett a legendás fotósszövetkezetből, volt Magnum-tag is. Fotóriporteri munkája során szinte észrevétlenül merült el a hatalmas török város utcáinak szédítő kavalkádjában.
Valahol (messze), délen…
Valahol Európa közepén most éppen papíron mondják ki, hogy nem létezünk. Persze, nem így, nem ilyen nyersen – hanem a politikai retorika bársonyos burka mögé rejtve.
Aki megelőzte Semmelweist
Zsoldos János, a sokoldalú pápai orvos és nyelvművelő, aki 1830-ban lett a pesti egyetem tagja, 1815-ben, az anyák megmentőjének születésekor már második kiadásban adta közre Diaetetika című korszakos művét, amelyben a seb-orvos és az orvosi eszközök fertőtlenítését szorgalmazta.
Árverési csarnok – a festészet barométere
Évtizedek óta foglalkozik a műkereskedelem elméleti kérdéseivel. Számos könyvet publikált e témakörben. Martos Gábor legújabb kötete harminchét árverési csúcsleütésen és hat nyilvános magánüzleten keresztül vezet végig a műkereskedelem háromszázéves történetén.
A konzervativizmus magányossága
Nem való mindenkinek ez az eszmeáramlat, és ha valaki el akar rettenni tőle, azon könnyű segíteni – állapítja meg a neves alkotmányjogász, Szentpéteri Nagy Richard e szemlélet múltjával és távlataival foglalkozó új kötetében.
Helyi színben felismerni a magyart, az egyetemest
Németh István Péter költő, irodalomtörténész legutóbbi esszékönyvét, a tíz esztendő írásaiból válogatott Tapolcai capricciót a számára máig az otthont jelentő szülővárosa kulturális kincsei, jeles személyei bemutatásának és a családi emlékállításnak szentelte. Erről beszélgettünk az alkotóval.
Claude Monet Velencében
1908 szeptember 25-én a hatvannyolc éves Monet bejelentette műkereskedőjének, Paul Durand-Ruelnek, hogy hamarosan Velencébe utazik. Második felesége, Alice örömmel csatlakozott hozzá. Az utazásra a festő egyik barátja, az angol Mary Young Hunter meghívása révén került sor, akinek lakosztálya volt a Palazzo Barbaróban. Giverny elhagyásakor az impresszionista mester nem tudta még, hogy fog-e festeni.