Hamarosan megalakul az új Országgyűlés, és föláll a Magyar Péter vezette, Tisza-párti kormány. Alapvető, rendszerváltoztató teendőiket a jogászprofesszor, régi szerzőnk foglalja össze.

Jelen tudásunk szerint nem bizonyítható, de nem is zárható ki, hogy Az akasztott ember házában (vagy házából) bárki is kötél általi halált halt volna, ám ez a szóbeszéd alapvetően determinálta Cezanne azon képének hangulatát, amelyből a modern festészet megszületett.

Legújabb számunkban Illyés Gyula levelezéséről, Granasztói György naplóiról, Pintér Gábor nunciusról, a csernobili atombalesetről, a regeneratív mezőgazdaságról, az ipari műemlékek funkcióváltásáról és a BarabásiLab munkáiról olvashatnak, Marczi Mariann zongoraművésszel és Garami Gréta művészettörténésszel beszélgetünk.

Ami Balassinál már lehetetlen, az egy kortársnál megvalósulhat. A magyarórák klasszikus, szállóigévé vált kérdésére sorozatunkban maga az alkotó felel. Persze csak azután, hogy az olvasó is gondolt valamit, ami semmivel sem kevésbé fontos...

Izgalmas keveréke a mostanában újra divatos kórházsorozatok gyors tempójú történetmesélésének és az európai szerzői film kisrealista érzékenységének a Cannes-ban, a Nemzetközi Filmfesztiválon tavaly bemutatkozott, Adam érdekében című belga mozidarab.

Az amerikai külpolitika igazi, a meghökkentő kijelentések mögötti trumpi fordulatát mutatja be hivatalos közlemények alapján az Új világrend – a józan ész jegyében című, lapunk 163. számában megjelent írásában Bába Iván. Többen hozzászóltak. A korábbi nagykövet írása.

„Részt vettem Katona István atya szemináriumán, ahol imádkoztak felettem, s én megkaptam
a nyelvek adományát és a zongorázás karizmáját!” – esett be hozzánk a nyolcvanas évek legelején, magánlakások szobáiban összejáró bibliaolvasó közösségünkbe S. Pisti.

Az amerikai elnök és a katolikus egyházfő közt éles vita bontakozott ki. Felvillantjuk a hátterét.

Négyszáz éve nyomtatták ki Káldi György jezsuita szerzetes majd’ két évtizeddel korábban már elkészült Biblia-fordítását, az első teljes magyar nyelvű katolikus Szentírást, amely oly időtállónak bizonyult, hogy 1626-tól 1820-ig nem is szorult javításra.

A kismartoni Esterházy-kastély barokk tereibe az Esterházy Art Award díjazottjai költöztek be. A főúri reprezentáció és a digitális glitchek feszültségére építő kamaratárlat néhol megmarad a dekorativitásnál, másutt a reflexiók új fénytörésbe helyezik a múltat.

Többnyire ugyanazok a nevek ragyognak fel újra és újra a művészettörténet lapjain, a nagy mestereké, akik korszakokat határoztak meg, és akiknek életműve szinte magától értetődő módon került a figyelem középpontjába. Ám a festészet világa nem merül ki ezekben a fényesen izzó csillagokban.