2011-ben Jacques Chirac köztársasági elnök felfüggesztett börtönbüntetést kapott a párizsi polgármesteri működése során történt illegális pártfinanszírozás miatt, illetve maga Sarkozy 2021-ben az úgynevezett lehallgatási ügy kapcsán, amikor ügyvédjén keresztül be kívánta szervezni az egyik legfelsőbb bírót, hogy az őt is érintő perről információkhoz jusson. Ez utóbbi esetben, 2021-ben a három év letöltendő szabadságvesztést Sarkozy végül kiválthatta nyomkövető karpereccel.
Pártfinanszírozósdi Kadhafival
A párizsi bíróság szeptember 25-én hozott elsőfokú ítélete a 2007 és 2012 között francia államfőként tevékenykedő – egyébként magyar gyökerű – politikussal szemben olyan „kivételesen súlyos tényekre” hivatkozott, amelyek „megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben”, és ezért úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot tartalmazott. Vagyis a büntetés ideiglenes végrehajtását vonta maga után, hiába fellebbez Sarkozy, az nem bír halasztó jelleggel. A szabadságvesztés mellett százezer eurós bírság és a megválaszthatóság, illetve polgári jogainak gyakorlása öt évre történő felfüggesztése is szerepel az ítéletben. Az egykori elnököt ebben a perben azzal vádolják, hogy Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel közvetlen munkatársain keresztül arról állapodott meg, hogy Sarkozy elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad. A pénzügyi visszaélésekkel foglalkozó ügyészség tízévi nyomozás után tizenhárom embert gyanúsított meg a bűnszövetségben való részvétellel, köztük több volt kormánytagot, magas rangú tisztségviselőt is. A bíróság első fokon hat embert felmentett, és a volt elnök mellett két másik vádlottat (Claude Guéant, Brice Hortefeux) ítélt börtönbüntetésre, akiknek már az ítélethirdetés napján meg kellett kezdeniük a szabadságvesztésük letöltését. Az egyik kulcsszemélyiség az ügyben Ziad Takieddine francia-líbiai ügyvéd két nappal az ítélethirdetés előtt elhunyt, ő így végül ártatlan maradt. Nicolas Sarkozy – aki mindig eleget tett a bírósági idézéseknek – a börtönbe vonulása előtt haladékot kapott szakmai ügyeinek rendezésére.
Emelt fővel vonul börtönbe
Az ítélet széles körben felháborodást váltott ki, akárcsak Marine Le Pen esetében. Nicolas Sarkozy továbbra is ártatlanságát hangsúlyozza, kitérve arra is, hogy az ügyészség nem kért ilyen szigorú ítéletet a bíróságtól, és semmi bizonyíték sincs arra vonatkozóan, hogy ő bármilyen módon vétkes lenne a vádpontokban. A volt elnök szeptember 25-én az ítélethirdetés után azt nyilatkozta, hogy a bírói döntés Franciaország jogállamiságát kérdőjelezi meg, hiszen bizonyítékok nélkül kapott szigorú büntetést. Azt is hangsúlyozta, hogy nem kér államfői kegyelmet, mert akkor elismerné, hogy bűnös, inkább emelt fővel vonul börtönbe, hiszen ártatlan. Sarkozy ügyvédje még szeptember 25-én fellebbezett. Az egykori államfő ügyét a fellebbviteli bíróság várhatóan 2026 márciusban fogja tárgyalni.
Megütközés és egyetértés
Sarkozy ügye mindazonáltal éppen úgy, mint néhány hónappal ezelőtt Marine Le Pené, sokakban megütközést keltett. Számosan voltak, akik az ártatlanság vélelme elleni támadásként, illetve túlzó ítéletként értelmezték. Hangoztatták, hogy a bíróság nem találta bűnösnek a volt elnököt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban. A nyomozás ugyanis azt nem tudta bebizonyítani, hogy „a Líbiából érkezett pénzt” ténylegesen Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára fordították. Azt sem tudták bizonyítani, hogy valóban érkezett pénz az afrikai országból. Marine Le Pen ügyével ellentétben ez utóbbi tény nem elhanyagolható. Míg a Nemzeti Tömörülés politikusával szemben több bizonyíték is van, Sarkozy esetében a legnagyobb probléma a konkrét bizonyítékok hiánya. Jogi szakértők mindazonáltal hangsúlyozzák, hogy a francia jogban a szándék és az előkészület is elegendő a bűnszövetség bűncselekményének megvalósulásához, még akkor is, ha a kitűzött cél nem teljesült. Arra is emlékeztetnek, hogy az ideiglenes végrehajtást az ítéletek nyolcvanhat százalékában elrendeli az elsőfokú bíróság, ha a büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés, egyébként pedig az ítéletek csaknem hatvan százalékában. Ezenkívül az ügy kapcsán készült közvélemény-kutatások szerint a franciák hatvanegy százaléka igazságosnak tartja azt, hogy az ideiglenes végrehajtást Sarkozy esetében is elrendelte a bíróság.
Nem fogja érzékelni az áldatlan börtönhelyzetet
Korábbi sajtóhírek szerint az egykori államfő várhatóan nem fog hosszan börtönben sínylődni. Abban a pillanatban, hogy a büntetés-végrehajtási intézmény kapuját átlépi, Nicolas Sarkozy ügyvédjei kérvényezik a párizsi fellebbviteli bíróságnál az intézmény elhagyását és a büntetés más módon történő letöltését, például nyomkövető karperec használatát vagy házi őrizetet. A döntés meghozására a bíráknak két hónap állna rendelkezésükre. Ha esetleg elutasítanák a szabadlábra helyezési kérelmet, akkor Sarkozy ismét kérvényezhetné, hogy a börtönből távozhasson.
A hírekkel ellentétben az egykori elnök az életkora alapján nem kérheti, hogy a büntető-végrehajtási intézményt elhagyhassa. Ugyanis csak a végérvényesen elítélt, hetvenedik évét betöltött személy fordulhat ilyen kérelemmel a bírósághoz. Az igazságügyi szakértők jelentős többsége mégis úgy látja, hogy Nicolas Sarkozy akár már karácsony előtt távozhat a börtönből, hiszen aligha lesz indoka a bíróknak, hogy elutasítsák a kérelmét, amelyet ügyvédjei be fognak nyújtani. Nagy a valószínűsége annak, hogy a fellebbviteli bíróság is megszünteti a büntetés börtönben történő letöltésének kötelezettségét. Mindazonáltal október 21-én egy különálló, kilenc négyzetméteres cellában kaphat helyet a párizsi La Santé börtönben, amelyet öt éve újítottak fel. Az egykori elnököt biztonsága érdekében teszik különálló helyiségbe, így lényegében semmit sem fog érzékelni a francia büntetés-végrehajtási intézmények százharminc százalékos túlzsúfoltságából és áldatlan helyzetéből. Sarkozynek továbbá a líbiai finanszírozási ügyön kívül további négy pénzügyi-politikai kérdésekhez kapcsolódó peres ügye van, amelynek a kimenetele újabb börtönbüntetés lehet. A Sarkozyvel kapcsolatos ítélet, bármi is legyen a későbbi kimenetele, felhívta a figyelmet arra, hogy a francia lakosság többsége elvárja, hogy a közéleti szereplőket, akár egykori elnöküket érintő bírósági döntéseket végrehajtsák, ne legyen velük kivételezés.
A szerző történész, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese
Nyitókép: Nicolas Sarkozy 2011-ben Davosban (fotó: World Economic Forum/Wikimédia)
