Nem ebből a világból való Jézus országa, de már jelen van a világban. Követőitől gyűlölet helyett megbocsátást, önzés helyett szolgálatot kíván. Egy újpogány világban, amely csak hatalmi érdekekben tud gondolkodni, nap mint nap döntenünk kell jóság és gonoszság, igazság és hazugság között.

Pintér Gábor érsek Új-Zéland és a csendes-óceáni térség nunciusa. Tizenegy önálló országban és az Egyesült Államokhoz meg Franciaországhoz tartozó szigeteken képviseli a Szentszéket.

Argentin filmek ritkán jelennek meg a hazai filmszínházakban, de az ezredforduló egyik izgalmas, mozis favoritja, a Kilenc királynő ennek ellenére nálunk is kultfilmmé vált. A világsikerű filmnek később amerikai és indiai remake-je is készült.

Nacsinák Gergely András tanulmánya a politikai kereszténység jelenségét vizsgálja, amelyet a szerző nem egyszerűen vallási-politikai szövetségként értelmez, hanem „politikai mágia” működéseként.

Legújabb számunkban a többpólusú világ esélyeiről, a győri székesegyház történetéről, a hágai Békepalotáról, valamint a víz és a táj kapcsolatáról olvashatnak, Solymosi-Tari Emőke zenetörténésszel, Boda Anikó festőművésszel, Katona Anikó művészettörténésszel és Sándor Györggyel beszélgetünk, Kovács István polonistát köszöntjük.

A vonatember, csak így hívtam, mindig ugyanott ült, ugyanabban az időpontban. Ha nem volt ott, tudtam, hogy nem a jó vonatra és nem a megfelelő időpontban szálltam fel. Amikor először feltűnt, én is feltűntem neki. Próbáltam úgy tenni, mintha természetes lenne, de nem volt az.

A Távol-Keletről, Dél-Koreából indult természetművészet – melyben valamennyi, amerikai és európai, a természetet középpontba állító művészeti irányzat elemei megtalálhatók – sajátos módon lelt otthonra hazánkban. 

„Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földön osztályrészünkül jutott…” – a sárospataki ősbemutató után Rákospalotán adták elő az Angyalkert című darabot, mellyel gróf Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulójára emlékeztek.

Annak ellenére, hogy az utóbbi időben a nyelvészek a nyelvjárások megőrzésének fontosságát hangsúlyozzák, azok a kihalás szélére kerültek.

A budapesti cigányság történetéről és a roma holokausztról komoly tudományos vita folyik. Az egyik karakteres álláspontot a több hiánypótló történeti szakmunkát megjelentető Bársony János jogvédő, korábbi tanácsi, majd önkormányzati tisztviselő képviseli. Vele beszélget a történész.

Kétféle radarfrekvencián működő, az amerikai NASA és az indiai ISRO űrügynökség által közösen kifejlesztett csúcsműszert juttattak a világűrbe, amely minden eddiginél nagyobb felbontású képeket tud készíteni a földfelszínről és annak változásairól.

Izgalmas történelmi regény egy olyan fontos időszakról, amikor a románok éppen egész Magyarországot szerették volna kirabolni. 1919 augusztusában járunk... – Gál vilmossal beszélgettünk Antantmisszió című regényének átdolgozott, bővített kiadásáról.