Kódexvadászok versengtek a XIX. században, ki találja meg az Ószövetség legrégebbi görög vagy héber kódexét. A könyvkiadók ugyanis a Biblia szövegének kritikai kiadásait minél régebbi forrásokra igyekeztek alapozni. Régi kódexeket leginkább a Vatikáni Könyvtárban vagy a British Libraryben lehetett találni.

A csángók nemzeti hovatartozása, vallási kötődése régóta foglalkoztatja a román és a magyar történészeket. A közelmúltban felfedezett XVII. századi források nagy segítséget nyújtanak a tisztánlátáshoz.

Ami Balassinál már lehetetlen, az egy kortársnál megvalósulhat. A magyarórák klasszikus, szállóigévé vált kérdésére sorozatunkban maga az alkotó felel. Persze csak azután, hogy az olvasó is gondolt valamit, ami semmivel sem kevésbé fontos...

A magyar neoavantgárd történetének egyik legmeghatározóbb, programszerűen működő vidéki művészcsoportja volt a Pécsi Műhely (1968–1980), amelynek tevékenysége ma már a nemzetközi kánon részét képezi. 

A pápákat és Európát, s annak vezető integrációs erejét, az Európai Uniót sokkal több dolog köti össze, mint azt elsőre gondolnánk. XIV. Leó pedig nemcsak tisztában van ezekkel, hanem a szívén is viseli azokat.

Belgrádban beszélgettünk Német László bíboros-érsekkel, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának alelnökével az ökumenikus imahét kezdetekor.

Tulajdonképpen szűklátókörűség Maurer Dóráról múlt időben beszélni – pusztán amiatt, mert fizikai értelemben eltávozott a létvilágból, amivel pedig – ízlése ellenére mindenképpen – a búcsú pillanataira lehetőséget adott fáradt közhelyek kinyilatkoztatására.

Egy francia rendező mexikói történetet mesél amerikai színészekkel. Mindezt bombasztikus gengsztermusical, még inkább merész műfajkeverék formájában, melynek középpontjában címszereplőjének, a kartellvezér Emilia Péreznek nemváltása áll.

Festői világa mélyen gyökeredző kettősségből fakad: vizuális szempontból sodróan légies, szinte fluid és filmszerű, tartalmi vonatkozásában viszont az identitást formáló félelmek és fájdalmak feldolgozásának komplex útját tárja fel.

Belgrádban beszélgettünk Német László bíboros-érsekkel, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának alelnökével az ökumenikus imahét kezdetekor.

Itt, a hegyen 2026 első napján eleredt a hó. Minden fehérbe öltözött. A természet tiszta fehér menyasszonyi viseletet öltött magára. Szűzies szépséggel várja a tavaszt, s vele a vőlegényt.

Ott kezdi érdekelni a fotográfia, ahol a többi fotográfus abbahagyja. Nemcsak az expozíció foglalkoztatja, hanem a fény emberi transzfigurációja, mint ’tartalom-jelenség’, ’világ-megjelenés’: a forma és tartalom új viszonyának egymáson keresztüli, egyszerre irányított és véletlen átalakulása a különböző anyagokban a sötétkamrában, az előhívás hosszúra nyújtott, munkás pillanataiban.