Halász András azon kevés nemzetközileg is elismert magyar képzőművész egyike, aki külföldi sikerei után, a rendszerváltást követően úgy döntött, hogy hazatér. Jelenleg is Budapesten él, és amennyiben egészsége engedi, aktívan fest. Weiler Péter a művész Jász utcai műteremlakásában látogatta meg őt.

Milyen jó, hogy itt van nekünk ez a hazánkban is honos ibolya ‒ bár délről költözött ide ‒, melyről közmondások szólnak, és amely néhány ritkább fajától eltekintve még csak nem is védett, viszont illatos, ahogy dallamos és hangulatos latin neve is mondja: Viola odorata.

Krisztinaváros patinás része a budai Vártól a Svábhegy felé tartó Márvány utca. Ha az Ugocsa utcai végétől tekintünk rá, a XX. század elején épült bérházak sorfala között a királyi palota kupolája zárja a horizontot.

Középkori városfalak és barokk erődítések bontása után a XIX. században sok helyütt – a növekvő közlekedési kihívásokra is felelve – körgyűrűs városszerkezettel igyekeztek megoldani az akkor modern életvitellel fölmerült városépítészeti kérdéseket.

Jézus küldetése mindenkihez szól, az esendő emberen múlik, odafordul-e Hozzá hittel és bizalommal. Az Isten üdvözítő szándéka mindenkire kiterjed, nem szabhatjuk meg, ki tartozhat Hozzá. A szabályoknál fontosabb az őszinte vágy a gyógyulásra, elismerve gyöngeségemet. Mert nem lehetek önmagam orvosa.

Izrael és a Hamász terrorszervezete kétévnyi háború után, október 9-én tűzszünetről állapodott meg. Remények szerint a gázai harcok ezzel véget érnek, és a még életben lévő negyvennyolc izraeli túsz kiszabadulhat.

Sajátos stílusa akkor is felismerhető, ha tévésorozatot vagy reklámot rendez, a XXI. század Fellinije – mondják az egyedi hangú Paolo Sorrentinóra. Kár, hogy legutóbbi nagyjátékfilmje, a Parthenopé – Nápoly szépe leginkább reklámfilmre emlékeztet.

Ritka, hogy valamely klasszikus nagymester epigonja idővel szintén nagymesterré váljon. Pedig pontosan ez történt idősebb Pieter Brueghellel, aki pályafutását tipikus Bosch-epigonként kezdte, ám később olyan sajátos stílust teremtett, amely azonos értékű példaképével. Brueghel azon képei közül válogattam, melyeknek „üzenetét” 2020 után érthettük meg.

Kertész Imre után több mint húsz évvel ismét magyar író kapta a legrangosabb irodalmi elismerést. A Svéd Akadémia indoklása szerint „lenyűgöző és látomásszerű életművéért, mely az apokaliptikus borzalmak idején is igazolja a művészet erejét” ítélték neki a díjat.

Legújabb számunkban Baráth Áron, Bánki Ákos és Szentgróti Dávid kiállításáról, a 21. CineFest filmjeiről olvashatnak, Erős Kingával, a Magyar Írószövetség elnökével, Nyilas Márta festőművésszel, Tóth Viktor zeneszerzővel, Apró Ferenc várostörténésszel és Kun Zoltán természetvédővel beszélgetünk.

Az Egyesült Királyság miniszterelnöksége október 2-án bejelentette: főtiszteletű Sarah Mullally londoni püspök lesz az anglikán egyház új lelkészi vezetője, Canterbury érseke. Először tölti be nő a tisztséget.

Legtöbbünknek automatikus gesztus a vízcsap megnyitásának mozdulata a mindennapokban. Vizet engedünk az iváshoz, a tisztálkodáshoz, a főzéshez, öntözéshez, az életterünk tisztításához. De mi történik akkor, ha hirtelen megszűnik a hozzáférésünk az evidensnek tűnő csapvízhez, a tiszta és teljes élet nélkülözhetetlen eszközéhez?