Ami Balassinál már lehetetlen, az egy kortársnál megvalósulhat. A magyarórák klasszikus, szállóigévé vált kérdésére sorozatunkban maga az alkotó felel. Persze csak azután, hogy az olvasó is gondolt valamit, ami semmivel sem kevésbé fontos...

A tavalyi Oscar-díjkiosztás váratlan sikere volt Brady Corbet filmeposza, A brutalista, főszerepben az anyai ágon magyar származású Adrian Brodyval.  A jórészt nálunk forgatott film egy Magyarországról az Egyesült Államokba kivándorolt építész kálváriáját mutatja be.  

Kifejezetten alacsonynak számít a Balaton kilencven centiméteres tavaszi vízszintje, az elmúlt tíz évben április elején még nem volt ilyen kevés víz a tóban. Az üdülőtulajdonosok aggódva szemlélik a víz visszahúzódását, ami azonban ökológiai szempontból nem különösebben aggályos.

A választások eredményére reflektál lapunk felelős kiadója, a Magyar Szemle Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A nép régen nem sokat tudott a betegségek okáról és eredetéről, de a tudás és az ellátás hiánya miatt a gyógyításukról sem. Úgy tartották, hogy rontó, ártó erők hatására betegednek meg, és ellenvarázslattal próbálták orvosolni a szerintük démonok, szellemek, halottak lelkei vagy természeti erők okozta betegségeket.

Maxim Dondyuk A felejtés zónájában – Csernobil archívuma című kiállítása elhagyott családi fotók, levelek és romos terek meditatív képein keresztül idézi fel a tragédia előtti hétköznapokat. 

A Wikipédia joggal büszkélkedik, hogy szabad szerkesztési rendszere működőképes, ezáltal széles körben használt információforrássá lett. Ám mi van, ha szervezetten próbálják bejegyzéseit a megfelelő ideológia szerint igazítani?

Átfogó kiállítással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Aknay János művészetére a Nánási 40 Galériában. A Munkácsy Mihály-, Kossuth- és Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett képzőművész alkotásai a Völgyi–Skonda Gyűjtemény törzsanyagában kiemelt szerepet kapnak. A közösen tervezett születésnapi kiállítást azonban felülírta a Mindenható; az ünneplésből így emlékkiállítás lett.

Ruszalka, Szaffi, Mimi, Judit, a Wagner-napokon Viráglány – Brassói-Jőrös Andrea élvezi
a sokszínűséget. Azt meséli, hamar eldőlt a sorsa, hiszen előbb énekelt, mint megszólalt, a szláv zenéről, a dalok fontosságáról, vágyott szerepekről is beszélgettünk.

Művészete a fény, a szín és a harmónia költészeteként bontakozik ki a XIX. század végének és a XX. század hajnalának változó világában, hogy Henri-Edmond Cross a modern festészet történetének egyik csendes, mégis meghatározó alakjává legyen.

Hogyan lett rozsdaövezet az „öröm völgyéből”
– a Hölgyfutár 1857-ben nevezte így Palota
villasorokkal beépített, vasútállomás körüli részét –,
a majdani Rákospalota és Újpest határán?
Milyen sors vár a súlyos tehernek, máskor
aranytartaléknak mondott Rákosrendezőre?

Két templomépület foglalja keretbe a röpke két évtizedet kapott építészeti romantikát a Mecsek fővárosában. Az apácák egykori zárdatemploma az 1850-es évek elején, a Kossuth téren magasodó zsinagóga az 1860-as évek végén épült.