Kigombolt kabát, séta a mindig zöld pálmafák alatt, ahol színes papagájok csivitelnek. Tél van. Képről – képre: a sorozatban a szerzők saját fotójuk által ihletett, rövid kis írásokat közölnek.

A könyvpiaci folyamatokat az előttem szólók több szempontból megvizsgálták, az általuk vázolt képet reálisnak érzem, ugyanakkor paradox módon optimistának. Ugyanis, ha önmagában a könyvterjesztés jelentené a fő nehézséget, akkor egy rendszerszintű probléma gyökerét azonosítanánk be.

Történelmi kataklizmák közepette és ellenére 140 éves sikertörténet a Kner nyomda története, amely ma is Gyomaendrőd egyik legnagyobb munkaadója. A városi önkormányzat emlékév meghirdetésével tiszteleg a hazai ipar- és kultúrtörténet egyik legvonzóbb egyénisége, Kner Izidor előtt.

Napjainkban sem ismeretlen könyvcímek a Pogányok vagy akár Az élet kapuja, melyet háromszor is Nobel-díjra jelöltek, ám a máig olvasott, saját korában sztárírónak számító Herczeg Ferencnek volt olyan oldala is, amit kevesen ismernek.

Az idő akkor is van, amikor mi már nem vagyunk. Csak akkor az már nem a mi időnk. Valóban egy flekknyi filozófia arról, amivel mérjük a világ és saját változásunk. Képről – képre: a sorozatban a szerzők saját fotójuk által ihletett, rövid kis írásokat közölnek.

Ezt a szöveget január harmadikán írom, első munkanap, még csak épp elkezdődött az év. Rendkívül rossz a kedvem. Nem jól aludtam, rémálmaim voltak, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy az esetemben potenciálisan bekövetkező rákos megbetegedések kezelése micsoda embertelen kínokkal jár majd.

Mi jut eszünkbe először az arab világról? Olaj, patriarchális társadalom, sivatag, hatalmas társadalmi különbségek, belső viszály – csak hogy a legközkeletűbbeket említsem. És szerencsére, Az Ezeregyéjszaka meséi.

Megfelelő helyre került a teljes Tandori-örökség. A Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta a 2019-ben elhunyt Tandori Dezsőnek és egy esztendővel később meghalt feleségének, Tandori Ágnesnek hagyatékát, több ezer kötetet számláló könyvtáruk pedig az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának jutott.

Kiskapuk kisembereknek, kishazánkban. Akadnak-e még, és ilyen a természetük? Megláthatjuk egy kiskutya kapcsán. Képről – képre: a sorozatban a szerzők saját fotójuk által ihletett, rövid kis írásokat közölnek.

Közismert, hogy Kosztolányi kritikája óta ragadt Gelléri Andor Endrén a „tündéri realizmus” fogalma. Az ösztöneikkel, munkaeszközeikkel elszakíthatatlan közösségben felbukkanó külvárosi figurák jól beleillenek a vaskos realitásról alkotott képzeteinkbe.

Aki ilyen mondatokat ír le, az olvasóvá tesz engem. S aki belőlem, hétpróbás tollforgatóból olvasót farag, az író – ezt írja Temesi Ferenc Mirtse Zsuzsáról, legújabb könyve kapcsán. Hogy miért, kiderül a recenzióból.

„Biológiai fegyverek vagyunk. Sújtás.
Aranykalászos gazdák a magyar ugaron.”

A 2020-ban József Attila-díjjal jutalmazott Babics Imre új művét ajánljuk, mely ikerkötet, de úgy iker, mint a jin-jang érme.

A szerző személyes élményekből táplálkozó, elgondolkodtató történetének alapja a víz: kavicsokról a folyóban, vagyis hogy inkább rólunk, emberekről.

Ha ​valaki manapság kezébe vesz egy olyan könyvet, melynek címében a Trianon szó szerepel, szinte óhatatlanul a közélet egymást kizáró, egymásnak feszülő súlyos ellentéteinek a közepén találja magát.

Idén száz éve, hogy Benedek Elek hazatért Kisbaconba. Beszélgetés Bíró Béla matematikatanárral, Elek apó szellemi és tárgyi örökségének őrzőjével
az „irodalmi ezermester” erdélyi éveinek izgalmas történéseiről.

Tengernek csillaga,
Isten édesanyja,
üdvözlégy, mindig szűz,
menny boldog kapuja.

2021. december 30-án, Budapesten elhunyt Kalász Márton (1934–2021) költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke.

Azt hiszem, leszedem az asztalt. / Nem várok rád többé. / Ne nézzük tovább a kihűlt terítéket. / Az utolsó mondatot / még lekoppintom, vagy elsercintem, / ahogy régi gyertyákat szokás…, / azután már csak az orromba facsarodó füstcsík, / amitől végül elerednek a könnyeim.

21 gramm: ennyit nyom egy emberi lélek – jóval több, mint egy olvadó hópehely. De miféle gondolatok teremnek még a Corona IC-n, a kattogó kerekek felett, a koronavírus idején, az emberi képzettársítás szikrázó reléi közt?

Bethlen Margitról, szépprózai és publicisztikai írásairól az utókor méltatlanul elfeledkezett, pedig a két világháború közötti irodalmi közvélemény nem csak Bethlen István nejeként tartotta számon. Pályáját az irodalomtörténész vázolja fel.

„Nem az fontos, hogy hányat ver a madár a szárnyaival, hanem, hogy íveljen.” – Pilinszky művei mai napig örök érvényűek és iránymutatóak.
Az Irodalmi Magazin a száz éve született és negyven esztendeje elhunyt Pilinszky Jánosra emlékezik.

„zöld hullámok viszik dobálják hajód
barackfád árbóckosara belefúródik az égbe
lent pöttöm bogár ring egy szőlőlevélen
mindenből kitüremszik
benső végtelene”