A könyvet Horváth Kornélia, habilitált egyetemi tanár írta, a Coldwell Könyvek gondozásában jelent meg. A költő számos díjat kapott, kiváló szervező itthon és külföldön is, a Nemzetközi Költészeti Világkongresszus alelnöke.
Az est legelején a kiadó vezetője, Gáspár Ferenc elmondta, e mostani monográfia az Élő irodalom sorozat része. Eddig Pósa Zoltán, Kontra Ferenc, Csontos János, Péntek Imre és Petőcz András társaságába került Turczi István.
Falusi Márton szerint a könyv az életmű kulcspontjaira fókuszál. Fotó: Székelyhidi Zsolt
Lutter Imre műsorvezető kérdésére Horváth Kornélia elmondta, először Kabdebó Lóránt irodalomtörténész ajánlotta figyelmébe Turczi István írásművészetét. Szepes Erika, Vilcsek Béla szerzőként, Tarján Tamás, Radvánszky Anikó és Sütő Csaba András szerkesztőként vágott bele az élő költő (költészetének) boncolgatásába. A könyvet lapozgatva poétikatörténeti szempontból rögtön a könyv elején rám, Payer Imrére is történik hivatkozás. Én neokonzervaívnak neveztem Turczi István költői szemléletét. „A neokonzervatív szón tehát nem politikai kategóriát, hanem olyan beállítottságot értek, amely hisz abban, hogy a világ nem hullhat szét„ (Payer Imre: Turczi István költészetéről, Turczi 50, Budapest, Tinta Kiadó, 2007). Ilyen horizontból tárul fel egyébként a nagyon széleskörű szövegközi kapcsolódása más életművekkel. Késő-modern költő, akire a tragikus derű (Kabdebó Lóránt megnevezése) oximorongyanús fogalma a legjellemzőbb.
Ahogyan azt Horváth Kornélia mondta: Nem a formák – műfajok, prozódiák – sokszerűsége, hanem a gondolatfolyam azonossága határozza meg az alkotópályát. A könyve elsődlegesen nem a vizsgált szerző életrajza, személyes élményei, társadalmi-politikai kötődéseiben érdekelt, hanem a megszólalás- és írásmódjának, szövegformálási gyakorlatának nyelvi-poétikai sajátosságait szeretné bemutatni.
Tolvaj Zoltán költő forgószínpadhoz hasonlította Turczi István (a képen jobboldalt) költészetét. Fotó: Székelyhidi Zsolt
A következő beszélgetőtárs, Falusi Márton szerint a könyv erénye, hogy az életmű kulcspontjaira fókuszál, közhelyektől és biankó megállapításoktól mentes. Hozzátette, a XXI. századi költő egyben irodalomtörténész is, hiszen rálátással kell rendelkeznie az anyanyelvi és a világirodalomra egyaránt. Turczi István munkásságában ebből a szempontból lett kiemelve széleskörű műfordító tevékenysége mellett az, hogy számos költeménye mintegy párbeszédbe bocsátkozok nem is annyira költőkkel, mint inkább más költők verseivel. Nem pasztisok ezek, hanem személyes hangvételű hommage-ok. Ehhez kapcsolódva hasonlította Tolvaj Zoltán beszélgetőtárs, Turczi költészetét a forgószínpadhoz. aga a költő pedig azt mondta, sokkal többet tud a költészetről, mint a saját költészetéről, és ez így van jól, hiszen az előbbivel foglalkozik, az utóbbit műveli.
Külön kiemelődött a kötet-bemutató esten Turczi István erotikus költészete is. Ezenkívül szó esett a művész két korai regényről és két meseregényéről is, sajátos módon mindkettőt édesanyja elhunyta, illetve a gyásszal való megbirkózás inspirálta.
Horváth Kornélia: Turczi István költői világáról. Coldwell, Budapest, 2023, 136 oldal
