A nyelvi egységesülés az északkeleti nyelvjárás kulturális terrorja? Mindent vissza? A nemzeti önazonosság a sokféle magyar beszéd és kifejezésmód szabad artikulációjában adatik? Sántha Attila nemcsak nyilvános, szóbeli szereplésében, hanem írott publikációjában, személyes családtörténeti verseskötetében (Ágtól ágig) is erről adna számot.

Székelyhidi Zsolt könyvének előzetes szövege magából a Szentírásból való, Szent János evangelistától a Jelenések Könyve, az Újszövetség textusa. Miért és hogyan történik az átírás?

Ladik Katalin az avantgárd örökségét viszi tovább. Költő, performer, színésznő egyszerre, ahogyan művei is születésüktől többlényegűek, nem elvonatkoztathatóak az előadásuktól.

Turczi István nagy ismertségnek és elismerésnek örvend úgy itthon, mint külföldön. Bizonyította a nagyszámú magyar és nemzetközi közönség is az eseményen, amelyen a Turczi István költői világa című monográfiát mutatták be az Írók Boltjában.

Az irodalom két karizmatikus alakja mutatott be egy nemzetközi érdeklődésre számon tartott műfordításkötetet a minap a Magyar Napló Könyvesházban, amiből kiderül a címben említett tény.

Az elbeszélő szinte filmszerű snittekkel oldja meg a különböző tér-, idő- és történési kapcsolódásokat. A realista próza, a francia újregény, a publicisztikus elemeket felvonultató esszé-elbeszélés, a levélregény mind-mind szépen beilleszkedik a kötetbe.

Közéleti potentátként, kulturális fővezérként szokták emlegetni Demeter Szilárdot. Most azonban csupán úgy írok a Kéket kékért című művéről, mint nyelvművészeti alkotásról. Nem a politika, hanem az irodalom köztársaságában. Legyen most ő egy „mezei szpartakiád” részese, akinek lemérik szerzői teljesítményét.

„A puha éjszakában / a hátam mögül lopakodva hirtelen / tárul a szemem elé / gyilkossárga leopárd-autó. / Szentély-hatalmas, vakítón sziporkázó /
kerekeivel, mint a jóslat...”
Két új versével köszöntjük a hatvanadik születésnapját ünneplő József Attila-díjas költőt, Payer Imrét.