Hamlet biztos utálna engem,
bár én nem lennék Claudius embere,
az orgyilkos király nem törődne velem.
Hamlet, az önimádó, önsajnáló,
kisebbrendűségi komplexussal küszködő
utálna engem. Nem tudom, miért,
de biztosan utálna, még
le is nézne, a hülyéje.
Fúrna a munkahelyen,
letiltana a facebook-on,
a mozgólépcsőn kiröhögne.
De a gyűlölet-utálat-undor, no meg
– ő, a király és én –,
háromszögellésben
felmérni, érteni
önmagamat, mindenesetre
jó alkalom lenne.
Ki vagyok én? Találd ki! Találd fel!
Alak vagy alakzat? Viszont az biztos:
Hamlet utálna engem.
Ez a sunyin impotens barom,
rajtam akarná kompenzálni a balfékségét.
Egye fene, jöjjön a legkevésbé rossz!
Jöjjön Fortinbras!
Mivel Hamlet biztos utálna engem.
