Hol ez, hol az. Ki, hogy. Mettől meddig. Mi az, hogy!
Nálunk nem másképp, mint egyebütt. Táján a világnak. Magyar honunknak. Itt épp tót beütéssel.
Példának okáért…

Rövid a listája azon magyarországi településeknek, ahol nem járt Petőfi. A legendák szerint szinte mindenütt van egy olyan fa, amely alatt megpihent, sőt verset is írt.

Pósa Zoltán debreceni születésú, József Attila-díjas író-költő 75 éves. Örök szerelméhez írt versét olvashatják, egyúttal ezzel köszöntjük.

Pósa Zoltán József Attila-díjas író-költő, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje, számos regény, novella, esszé és vers alkotója idén szeptember hatodikán tölti be hetvenötödik életévét.

A Damjanich utca mikrovilágát is feldúlták a XX. század kataklizmái, ám a Horthy-naccságának csúfolt nagymama, a zöldséges Epstein bácsi és a regnumi atyák szelleme legyőzte a csillagos házak, a deportálás és az elvtársi betelepítés sötét árnyait.

Az ember tragédiájában megfogalmazott gondolatok, elsősorban a paradicsomból való kiűzetés képének megjelenését kutatja az irodalomtudós az Egy őrült naplójából epigrammáiban.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Az emberiség állandó háborúskodásának végét jövendöli ebben a költeményben. Csak remélhetjük, hogy igaza lesz.

Lengyel édesanyja révén két hazája van, de csak egyetlen városban tudja elképzelni az életét a helyi művelődési központ nyugalmazott igazgatója: a tudomány és oktatás korszakos jelentőségű mecénásának, gróf Festetics Györgynek a keze nyomát mindmáig magán viselő Keszthelyen, a kultúra balatoni fővárosában.

Az úgy volt, hogy kéthétnyi időtartamra Erdélybe utaztam a feleségem szüleihez, majd a saját szüleimhez, plusz drága gyermekeink… – ez így önmagában éppenséggel magyarázhatná, ami történt, de van még hozzá adalék. Mégis mi történt?, kérdezhetik hűséges olvasóim.

Az újvárfalvai születésű költő filozofikus költeményeiben elmúlás, természet, élet képei képei állnak nagyon emberi kérdések fényében.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ezúttal a korabeli katonai pálya „előnyeiről" írodott tréfás-keserű, ironikus versét adjuk közre.

Templomtorony magasodik az ég felé a láthatáron, ahogy közeledünk a dimbes-dombos tájba simuló, felvidéki kis falu, Alsósztregova felé. Úti célunk a Madách család egykori kastélya, Madách Imre szülőháza, élettere és világdrámája megszületésének színhelye.

Hetvenéves lenne Szőcs Géza, az erdélyi születésű, több generációra is meghatározó hatást gyakorló költő. Tiszteletére, őt köszöntve íródott ez a vers.

Szevasz, amigo! – így köszön az olvasóra a könyv, amelyet a napokban mutattak be Debrecenben, a Malter kávézóban. Szerzőjét, Görömbölyi Dávidot faggattuk utazásról, otthonról, diplomáciáról és persze írásról.

Nem tudok az egészről írni, mert az egészet nem ismerem. Az egész egyszerre közkincs és közpréda. Szinte mindenkit fűz valamilyen emlék hozzá. Ezért az ember óvatosan bánik az ecsettel, ha saját akvarelljét kívánja megfesteni róla.

Manapság államunk, nemzetünk megmaradása nem csatatereken, sokkal inkább a szülőszobákban dől el. A Petőfi-hétfőn ezért a költő kisfiának születésére írt versével emlékezünk államalapításunk évfordulójára.

„A költészet és az irodalom a szív nyelvén szól, és ez összehozza az embereket, éljenek a világ bármely táján” – vallják a felvidéki magyar költők, akiknek verseit spanyol nyelvre ültették át és adták ki barátaik.

Fazekas Lajos sokszínű művészegyéniség: diákként verseket írt és publikált, majd a film felé fordult, s az egyik legtöbb filmet jegyző alkotóvá vált mint rendező, operatőr, színész, sőt kaszkadőr. Szeme világát vesztve újra a költészet felé fordult, ugyanolyan eredeti hanggal és tehetséggel.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ez az egyik legismertebb műve, amivel annyian foglalkoztak már, de az ezernyi elemzésnek sem sikerült tönkretennie: még mindig gyönyörű.

A filmművészetben is otthon lévő költő születésnapi verse vérbő korábrázolás is, olyan szereplőkkel, mint Mészáros Márta vagy Jancsó Miklós, nem utolsó sorban pedig a budapesti éjszaka és hajnal.