Magyarország római követe, Száll József 1969. március 31-én átnyújtotta a Vatikán képviselőjének a Varsói Szerződés országainak március 17-én kelt felhívását, és ezzel a Szentszéket is meghívta a tervezett európai biztonsági és együttműködési konferenciára.

Tudtak és akartak is együttműködni a két világrendszer vezető politikusai a hetvenes évek enyhülésének légkörében. A helsinki-folyamat stratégiai gondolata szerint a Szovjetunió biztonsági igényeit és a kelet-európai térség emberjogi problémáit össze lehet kötni.

Legújabb számunkban Galambos Tamás festőművész kiállításáról, a helsinki megállapodásról, a magyarországi németek önszerveződéséről, a halvány harangvirágot fenyegető parkolóépítésről olvashatnak, Simon Izabella zongoraművésszel beszélgetünk, Alexa Károlyt köszöntjük, Kiss Gy. Csabától búcsúzunk.

Bizony, ki kell mondani: még mindig vannak olyan emberek, akik nem posztolnak. Hihetetlennek tűnik, de nem dokumentálják az ebédjüket, nem írják ki a vérnyomásukat, és nem közlik az éppen olvasott könyv címét – vagy, micsoda borzalom, nem olvasnak semmit.

Mindmáig senki nem tudta meghatározni, mit is jelent pontosan a politológiai szakirodalomban és a napi pártpolitikában egyaránt nagy karriert befutó populizmus szó. Önmeghatározásként senki sem vállalja, ellenben sokan előszeretettel használják politikai riválisaik megbélyegzésére.

A harmincnegyedik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közismertebb nevén Tusványos nyitóbeszédében az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke az új amerikai külpolitika világrendre gyakorolt hatását értékelte.

Három és fél évvel ezelőtt, amikor már tudni lehetett, Oroszország általános támadást készül indítani Ukrajna ellen, Stephen Kotkin, az egyik legjelesebb russzista interjút adott Peter Robinsonnak, Ronald Reagan egykori beszédírójának Kína és Oroszország közeledéséről, az Egyesült Államokkal való megromlott viszonyukról. Lapunk akkor készült ismertetését érdemes újból elővennünk.

Három és fél évvel ezelőtt, amikor már tudni lehetett, Oroszország általános támadást készül indítani Ukrajna ellen, Stephen Kotkin, az egyik legjelesebb russzista interjút adott Peter Robinsonnak, Ronald Reagan egykori beszédírójának Kína és Oroszország közeledéséről, az Egyesült Államokkal való megromlott viszonyukról. Lapunk akkor készült ismertetését érdemes újból elővennünk.

2025. július 23-án, életének 81. évében elhunyt Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének nyugalmazott címzetes egyetemi tanára, a magyarországi Közép-Európa tudomány meghatározó személyisége.

Az amerikai nagystratégiáról és visszavonulásról, a rendszerváltozásról beszélgettünk Daniel Frieddel, az Egyesült Államok korábbi európai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettesével az Egyensúly Intézet májusi konferenciája után.

Elveszítették hitüket a demokráciában az ifjú európaiak – összegzi a Guardian a TUI Alapítvány megrendelésére végzett felmérés eredményét. Elégedetlenek saját országuk politikusaival, és úgy vélik, az Európai Unió vezetői nem a számukra fontos ügyekkel foglalkoznak.

Legújabb számunkban a nyelvjárások megőrzésének fontosságáról, a II. világháború alatti cigányüldözésről és az Apolló-Szojuz-programról olvashatnak, Erős Istvánnal, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorával és Bársony János jogvédővel beszélgetünk, Nagy Lászlóra, M. Kiss Sándorra és Bujtor Istvánra emlékezünk.

Több mint százharminc Nobel-díjas petícióban kéri a Nyugaton befagyasztott orosz állami pénzeknek az ukrán helyreállításra való fordítását.

Gázában a 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás óta néhány ezer izraeli és hatvanezer palesztin, többségükben gyermek és nő vesztette életét. A számok hitelességéről vita folyik, de a vérfürdő mérete akárhonnan nézve borzalmas. Lenne esély a joggal követelt leállítására?

Alexander Szolzsenyicin nagy ívű szociográfiában, az ötven éve meghalt Lengyel József az értelmetlenül szenvedő áldozatok arcképcsarnokát megrendítő kisprózáiban mutatta be az arra sajnos kevéssé fogékony nagyvilágnak a bolsevizmus irracionálisan embertelen lágervilágát.

A trónra lépő cézár aranykort hoz, olvassuk Vergiliusnál Augustusról. A társadalmi várakozások netovábbja azóta is az „új aranykor” eljövetele. Beteljesítheti-e ezt a politika? És a vallás? Mit mond erről Vergilius, és mit nem sokkal később Máté evangélista?

Vannak szavak, amiket ritkán mondunk ki. Mert a fontos szavaknak súlyuk van, nem szabad, nem lehet dobálózni velük. Aztán van, amikor ki kell őket mondani. Mert eljött az idejük. Kimondom: elment közülünk egy igaz, nagy lélek: M. Kiss Sándor.

Mire ez a kézirat elkészült, jött a hír, hogy S. József kárpátaljai magyar férfi az ukrán katonai toborzók áldozata lett. Vasdorongokkal verték meg, nem sokra rá belehalt a sérüléseibe.

Valamikor a napokban – mint mindennap – egy konténerbetyár ismét összedörzsölte a tenyerét a világ másik végén: ma is gazdagodni fogok! Nem dolgozom, nem találok fel semmit, nem árulok semmi valódit – de ha ügyesen játszom, lesz, aki fizet nekem.

Májusban kiújult az indiai–paksztáni konfliktus. Négy napon át rakétákkal lőtték egymás bázisait a felek. Végül tűzszüntetet kötöttek.

Legújabb számunkban MS mester kiállításáról, Édouard Manet művészetéről, elitizmusról és populizmusról, Körmendi István háziorvos emlékiratairól olvashatnak, Báder Iván romológussal és Barta Dóra táncművész-koreográfussal beszélgetünk, Lengyel Józsefre, Domonkos Lászlóra és Tolnai Ottóra emlékezünk.

Ukrán görögkatolikus zarándokok jártak Szent Péter sírjánál a szentév alkalmából. XIV. Leó pápa fogadta őket, miközben Oroszország minden eddigénél több rakétával és drónnal lőtt ukrajnai civil célpontokat.

Százharminc évvel a hírhedett justizmord után a francia nemzetgyűlés egyhangú szavazással posztumusz tábornoki rangra emelte az 1895-ben jogtalanul elítélt Alfred Dreyfust.