Ha Szent András napja, akkor Skócia; ha Skócia, akkor a skót függetlenség helyett: pótszer. Mostantól Skóciában hivatalos a gael és a skót nyelv.

Legújabb számunkban Krasznahorkai László gondolkodásmódjáról, Várady Tibor vajdasági jogászprofesszorról, az ukrajnai hadi helyzetről, Breuer Marcell formatervező hagyatékáról, az amatőr film történetéről olvashatnak, Káel Csabával, Mayer Éva képző- és Szász Sándor festőművésszel beszélgetünk, Ágh Istvántól búcsúzunk.

Az Európai Központi Bank elnöke az Európai Unió lehetséges gazdaságpolitikai irányváltásáról beszélt az Európai Bankkongresszuson november 21-én.

Édesanyám gyakran mondogatta: valamikor úgy volt ám, hogy a Trianonban Ausztriához csapott, német többségű Sároslakból (Moschendorf) jöttek többen cselédeskedni a Magyarországon maradt szomszédos, nagyobb és jóval gazdagabb, tiszta magyar Pinkamindszentre.

Friedrich Merz – markánsan szembehelyezkedve elődje, Angela Merkel centrista irányultságával – 2022-ben átvette a Kereszténydemokrata Unió vezetését, 2025-ben pedig megnyerte a parlamenti választást. A nagy visszatérő vajon kancellárként is folytatja a sikersorozatot?

Legújabb számunkban Makovecz Imre munkásságáról, Németh Dávid festői gondolkodásáról, Sík Sándor színműveiről és Márai Sándor Szabad Európa-jegyzeteiről olvashatnak, Kaszás Konrád festőművésszel, Wiedemann Bernadett énekesnővel és Timothy W. Burns filozófussal beszélgetünk, Dobai Pétertől búcsúzunk.

A BBC körül régóta gyülekeznek a viharfellegek. A nagytekintélyű műsorszolgáltató, bár magas szakmai nívóját kevesen vitatják, maga is felel célzatos és vitatott beállításaiért. Nem marad következmények nélkül.

Abádi Nagy Zoltán irodalomtörténésszel, a Debreceni Egyetem jogelődje, a Kossuth Lajos Tudományegyetem volt tanszékvezetőjével, dékánjával és rektorával beszélgettünk kutatásai és egyetemirányító tevékenységének politikumáról.

Ötvenhatodik alkalommal rendezték meg a felvidéki Szencen a Szenczi Molnár Albert Napokat. A jeles kulturális rendezvénysorozat részben a helyi, a tudós lelkészről, költőről elnevezett iskolára épít.

Az őszi nagypolitikai és egyház-diplomáciai nyüzsgésben Bartolomaiosz pátriárka a befolyásos amerikai külügyi agytröszt, a Council on Foreign Relations előtt mondott beszédet. Előzőleg találkozott Donald Trump elnökkel, majd átvette az idei Templeton-díjat. Összefoglaltuk mondanivalóját és a történelmi hátteret.

Tudományos munkásságában, tíz könyv szerzőjeként a kommunista diktatúra idején megnyomorított családok sorsáról ír, a második világháborúban tapasztalt polgári ellenállás és az embermentés történetéről, a Koszorús-akcióról, amikor katonai erővel, páncélosokkal mentettek zsidó életet. Hantó Zsuzsa történész, szociológussal beszélgettem.

A háború vagy béke kérdésére csakis a „béke” lehet a válasz. Csakhogy a feltétlen pacifizmus megfoghatatlan, a feltételes békevágy pedig a háború elfogadhatóságát sugallja. Mit gondoljon tehát az állampolgár?

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) a társadalom- és humán tudományok területén a 2025-ös évre a négy esztendeje alapított legtekintélyesebb kitüntetést, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Érme díjat ítélte oda dr. Várady Tibor akadémikusnak. Az elismerést az akadémia napja ünnepségén, november 19-én adják át.

A posztkolonializmus nyakatekert nyelvébe burkolva vagy kendőzetlen zsidóellenességről hallani ott, ahol ilyesmivel korábban nemigen kellett számolni.

Legújabb számunkban a százötven éves Zeneakadémiáról, Gyulai Líviusz és Diki Luckerson művészetéről, az amerikai–magyar politikai kapcsolatok történetéről, a trianoni diktátum ellen tiltakozó alföldi magyarokról olvashatnak, Székely János szombathelyi püspökkel és Deák Kristóf filmrendezővel beszélgetünk.

A gázai háború hangos elítélése mellett a Türk Államok Szervezetének októberi csúcstalálkozóján a kultúrának is adóztak, aligha csekélyebb politikai jelentőséggel.

Hogyan is állnak hozzá a lakásra vágyók megsegítésére kiötlött Start Programhoz az élelmes ingatlanosok?

Karl Schlögel történész, esszéista, Oroszország és Kelet-Közép-Európa értő kutatója kapta az idei Friedenspreist, a Német Könyvkiadók Egyesületének békedíját. Beszédének összefoglalását adjuk közre.

Szent II. János Pál pápa Európa politikai újraegyesülésekor a keleti és a nyugati lelki hagyományokat ötvözni képes Szent Adalbert, Szent Gellért, Szent Cirill és Metód örökségére emlékeztetve kiállt a megosztott kontinens lelki-szellemi-kulturális egységesülése mellett.

Róma, Vatikán, ahogyan megéltem címmel jelent meg két szerzőnk, Somorjai Ádám és Elmer István második beszélgetőkönyve. A történész és morálteológus szerzetes és az újságíró – mint az a könyvbemutatón kiderült – ugyanazokat a padokat koptatta hajdanán az esztergomi ferencesek gimnáziumában.

A hatalom jövője: megtalálni a rendet zavaros időkben címmel konferenciát rendezett a Danube Institute és a Heritage Foundation Budapesten szeptember 15–16-án. A korábbi ausztrál miniszterelnök hozzászólását adjuk közre.

Kétszáznegyvenhárom éve óriási európai visszhangja volt a Hont vármegyei Kemencén és környékén történt rémisztő esetnek, miszerint kínvallatások után ártatlanul ítéltek el és végeztek ki gyilkossággal és emberevéssel vádolt cigányokat. A börzsönyi faluban éppen egy hete rájuk emlékeztek.

A drogfüggőség betegség – hangsúlyozza Topolánszky Ákos református lelkész, drogpolitikus-szociálpolitikus, 1999-től 2003-ig kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkár, akit a jelenlegi droghelyzetről kérdeztünk.