Legújabb számunkban a nyelvjárások megőrzésének fontosságáról, a II. világháború alatti cigányüldözésről és az Apolló-Szojuz-programról olvashatnak, Erős Istvánnal, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorával és Bársony János jogvédővel beszélgetünk, Nagy Lászlóra, M. Kiss Sándorra és Bujtor Istvánra emlékezünk.

Több mint százharminc Nobel-díjas petícióban kéri a Nyugaton befagyasztott orosz állami pénzeknek az ukrán helyreállításra való fordítását.

Gázában a 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás óta néhány ezer izraeli és hatvanezer palesztin, többségükben gyermek és nő vesztette életét. A számok hitelességéről vita folyik, de a vérfürdő mérete akárhonnan nézve borzalmas. Lenne esély a joggal követelt leállítására?

Alexander Szolzsenyicin nagy ívű szociográfiában, az ötven éve meghalt Lengyel József az értelmetlenül szenvedő áldozatok arcképcsarnokát megrendítő kisprózáiban mutatta be az arra sajnos kevéssé fogékony nagyvilágnak a bolsevizmus irracionálisan embertelen lágervilágát.

A trónra lépő cézár aranykort hoz, olvassuk Vergiliusnál Augustusról. A társadalmi várakozások netovábbja azóta is az „új aranykor” eljövetele. Beteljesítheti-e ezt a politika? És a vallás? Mit mond erről Vergilius, és mit nem sokkal később Máté evangélista?

Vannak szavak, amiket ritkán mondunk ki. Mert a fontos szavaknak súlyuk van, nem szabad, nem lehet dobálózni velük. Aztán van, amikor ki kell őket mondani. Mert eljött az idejük. Kimondom: elment közülünk egy igaz, nagy lélek: M. Kiss Sándor.

Mire ez a kézirat elkészült, jött a hír, hogy S. József kárpátaljai magyar férfi az ukrán katonai toborzók áldozata lett. Vasdorongokkal verték meg, nem sokra rá belehalt a sérüléseibe.

Valamikor a napokban – mint mindennap – egy konténerbetyár ismét összedörzsölte a tenyerét a világ másik végén: ma is gazdagodni fogok! Nem dolgozom, nem találok fel semmit, nem árulok semmi valódit – de ha ügyesen játszom, lesz, aki fizet nekem.

Májusban kiújult az indiai–paksztáni konfliktus. Négy napon át rakétákkal lőtték egymás bázisait a felek. Végül tűzszüntetet kötöttek.

Legújabb számunkban MS mester kiállításáról, Édouard Manet művészetéről, elitizmusról és populizmusról, Körmendi István háziorvos emlékiratairól olvashatnak, Báder Iván romológussal és Barta Dóra táncművész-koreográfussal beszélgetünk, Lengyel Józsefre, Domonkos Lászlóra és Tolnai Ottóra emlékezünk.

Ukrán görögkatolikus zarándokok jártak Szent Péter sírjánál a szentév alkalmából. XIV. Leó pápa fogadta őket, miközben Oroszország minden eddigénél több rakétával és drónnal lőtt ukrajnai civil célpontokat.

Százharminc évvel a hírhedett justizmord után a francia nemzetgyűlés egyhangú szavazással posztumusz tábornoki rangra emelte az 1895-ben jogtalanul elítélt Alfred Dreyfust.

Pártállástól függetlenül sokakat megdöbbentett a Marine Le Pen és pártja ügyében március végén hozott elsőfokú bírósági ítélet. Vajon joggal?

Forr a Facebook bús tengere, ó magyar. A kommentelők dáridója tart. Mire ez az írás megjelenik, a mai napra rendelt skandalumot a közösséginek hazudott médiában már felülírta a következő botrány.

Az MMA székházában, a Pesti Vigadó Dísztermében került sor június 19-én a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi díjainak átadására.

Legújabb számunkban a politikus Jókairól, az ENSZ béketeremtő szerepéről, az ICOMOS-díjazottakról és az ökológiai adósságról olvashatnak, Mezey Katalin íróval, Okrutay Miklós építésszel, Szabó Lobot Balázs festőművésszel, Láng Dorottya énekessel és Jeffrey Dirk Wilson filozófussal beszélgetünk, Nagy László költőre emlékezünk.

Többen az amerikai demokrácia válságjeleit vélték felfedezni abban, hogy a közvélemény nyilvánvaló akarata ellenére két öregember indult tavaly az elnöki székért.

Tanár úr – így szólították a száz éve született Nemeskürty István Széchenyi- és Kossuth-nagydíjas írót, irodalom- és filmtörténészt, egyetemi tanárt, dandártábornokot. Már ez a felsorolás is jelzi, hogy személyében igazi polihisztort tisztelhetünk.

Legújabb számunkban hazánk első világháborút követő román megszállásáról, Bardon Alfréd festőművész-műépítész életpályájáról, Struguraș-Fazakas Krisztina festészetéről és Dargay Attila szellemi örökségéről olvashatnak, Héja Domonkossal beszélgetünk, Apáczai Csere Jánosra, Darvas Ivánra és Borbás Mária műfordítóra emlékezünk.

Vasárnap kora délután egy eszelős hetvenéves férfi kőműveskalapáccsal rátámadott és életveszélyesen megsebesítette a nyolcvannégy éves Jeszenszky Géza korábbi külügyminisztert, lapunk rendszeres szerzőjét lakása bejárata előtt.

Megvesztegetés gyanújával vád alá helyezték Mun Dzsein korábbi dél-koreai elnököt, miközben a lemondatott elnök, Jun Szogjol ellen eljárás folyik.

Legújabb számunkban a transzilvanizmusról, a magyar Fulbright-programról, Paul Claudel drámaköltészetéről, Laborfalvy Róza művészi pályájáról, Esztergom arculatának megújulásáról, Vermeer és Határ Attila festészetéről olvashatnak, Balogh Ádám zongoraművésszel beszélgetünk, Nemeskürty Istvánra emlékezünk.

A romániai államfőválasztás második fordulója sokak szemében „csodának” tűnő eredményt hozott: Nicușor Dan független jelölt legyőzte az ultranacionalista George Simiont, az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) jelöltjét, alapító elnökét. Az erdélyi politológus írása.