A klasszicizmus legtöbbször szerényen bújik meg a barokk monumentálisabb és a historizmus szerteágazóbb építészete között, emiatt olykor nagyvonalúan átmeneti stílusként gondolunk rá. Pedig mi sem áll távolabb a valóságtól.

Világszerte és Magyarországon is egyre több a gólya. Hazánkban 2019-ben négyezer párról volt tudomásunk, tavaly már több mint ötezerkétszázról. Az okokról Lovászi Pétert, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fehérgólya-védelmi program vezetőjét kérdeztük.

Népi építészet – kívül-belül fehérre meszelt épületek. Talán a füstös konyha a kivétel, ahol a használat határozta meg a színvilágot. A húsvéti, sok helyütt a gyakori meszelést, a megtisztulást jelentő szokást ma hagyományként tiszteljük.

Egyszerre akarná az Európai Bizottság a tagállamok gazdáit környezetkímélő mezőgazdasági művelésre kényszeríteni, s az ipari lobbik érdekében szabad kereskedelmi egyezménnyel utat nyitni a laza szabályozás mellett, nagy környezetterheléssel működő dél-amerikai agrárium termékei előtt.

A tájházak mindig is a közösségi emlékezet és a helyi identitás őrzői voltak: épületeik és kiállításaik révén szülőföldhöz kötnek, közösséget formálnak, és megmutatják, hogyan élnek tovább a hagyományok a mindennapokban.

Galga völgye népművészetén nevelkedett, oda köti élete, kicsi lányként nagyanyja avatta be a Galga menti lyukhímzés titkába. Gulyás Magdolnával, a Népművészet Mesterével, a Galgamácsai Hagyományőrző Egyesület elnökével a népviseletekről beszélgetünk.

Régi időkről mesél Sopron Fő terének három egymás melletti, mára összekötve új életre kelt háza. Egyikük Mátyás királynak adott szállást, a másik a XV. században városháza volt, a harmadikat középkori részleteket megőrizve a XVII. században emelték.

Legyen szeptember harmadik hétvégéje a műemlékeké, az épített örökségé, vegyük észre hol, milyen környezetben élünk, mit mesélnek a házak, a falak, a díszítések a régmúltról és a közelebbi időkről – ez az alapgondolata a Kulturális Örökség Napjainak.

A XIX. Velencei Építészeti Biennálén építészek pályaelhagyásával, pályamegtalálásával foglalkozik a Nincs itt semmi látnivaló című magyar kiállítás. Az építészet átalakulásáról, kreatív és innovatív életmegoldásokról beszélgettünk Pintér Márton kurátorral.   

Épeszű ember a fekvőrendőrök kényszerítő ereje híján is betartja a sebességkorlátozást a balatonszemesi Ady Endre utcában, amely a lakó- és pihenőövezet (KRESZ-)tankönyvi példája lehetne.

Balogh Péter geográfust, a táji vízvisszatartást javasló, komoly tudományos és gazdálkodói háttérrel bíró Vízválasztó mozgalom kezdeményezőjét kérdeztük az ország kiszáradásáról és a lehetséges megoldásokról.

Első pillantásra végtelen és barátságtalan betonplacc a fiumei Delta. Nem sok jót ígér. Holott csúcsában kis kert díszlik, a szárait két oldalról a Recsina folyó azúrkék csíkja és a fasor szegélyezte, romantikusan kéklő motorcsónak-kikötő adja.

Győr ismert panorámaképén a Rába felől látható a XVI. századi erőd olaszbástyája, fölötte a püspökvár és a székesegyház tornyai. A város szívében álló templom gazdag históriája, építészettörténete és kulturális kincsei révén méltán a város egyik jelképe.

Szeptembertől látható lesz az a Balaton-felvidéki Lovas fölött meglelt, a kőkorszak régészeti feltárását gazdagító leletanyag, amely ismertté tette a Paloznak, Felsőörs és Alsóörs-Ófalú szomszédságában szerényen megbúvó, hatszáz lelkes települést.

Mármint a vetési varjakért, még ha nem gondolja is mindenki így. Különösen azok nem, akik hónapokig kénytelenek hallgatni a károgásukat az ablakuk mellett, vagy kerülgetni az ürüléküket. Csináljon valamit az önkormányzat, a madarászok, akárki, csak érjen már véget ez az idegtépő helyzet! – követelik.

Az igazi iparos self-made-man typus – jellemezte kortársa, Gaul Károly gépészmérnök, az ipari szakoktatás kiemelkedő alakja a századforduló neves bútorasztalosát, Thék Endrét, aki szakmáját művészetté emelte, s itthon a modern bútoripar megteremtőjévé vált.

Szenvedélyes ember Szemere István. Ahogyan kedvenceire tekint, egyiket-másikat kézbe veszi, dédelgeti, erről tanúskodik. Pontosan ismeri mindegyikük élettörténetét, pedig sokan vannak, ezerhetvennégyen. Mindegyik korsóhoz részletes leírás tartozik. A sződligeti Korsók Házában járunk, ebben a különleges magánmúzeumban.

Járva a falu tágabb határát szinte mindenütt derékig érő a fű, ahol pedig valaha tehenek legelésztek, a hódok által felduzzasztott patak mocsárvilága fogad. A gazos állapot felidézi bennem a régi világot, amely nem volt sem jobb, sem szebb – csak hát gyerek voltam, s az idő sok mindent megszépít.

A Budakeszi Vadaspark igazgatója a fenntartó Pilisi Parkerdő Zrt. illetékeseivel kitalálta, hogy a meglévő kettő mellé újabb parkolót építenének a bejárat közelébe, a Natura2000-es erdőben, éppen oda, ahol egy különleges, ritka vadvirág, a halvány harangvirág él.

Európában, a XIX. század közepén született a világkiállítás eszméje, gyorsan átvette Észak-Amerika és Ausztrália, Ázsiára egy évszázadot kellett várni. Az áttörést 1970-ben az oszakai expó jelentette, előremutató építészettel, rekord látogatószámmal.

Tizenhárom év, tizenötezer perc örökségvédelem, ezerkétszáz riport, a hang- és szöveganyagot kísérő megannyi fotográfia – így összegzi Kovács Olivér szerkesztő-riporter a Közkincs-kereső archívumát, amely 2013-tól gyűjti a műemlékes, régészeti rádióműsor adásait.

Huszonnégy esztendeje minden augusztus első hétvégéjén Vas vármegyében, a Rum–Zsennye–Rábatöttös háromszögben letelepedett művészek elképzelése nyomán a három falu szellemi életének újrateremtői megrendezik a Cicelle Aranyháromszög Művészeti Napokat.

Egészen az utóbbi évekig a legalább százesztendős akácokat szerettem leginkább a Rába-parti fák s bokrok közül. Nem a tíz-tizenöt éves sarjadékokat; azok még idomtalanok, mint egy kamasz. Mostanában aztán az égerek könnyed szépségére is felfigyeltem, amelyekből jócskán akad a folyó árterében.