Berlinben élő és alkotó multitalentummal, Brückner János képzőművésszel beszélgettünk alkotói energiákról, inspirációkról, önfeledt és racionális alkotásról, az ember metamorfózisáról, valamint a valóság dimenzionális leképezéséről a festményeken.

A Musée d’Orsay 2023 őszén megnyitott blockbuster kiállítása Vincent van Gogh életének utolsó két hónapjára összpontosít, amelyet egy kis francia faluban, Auvers-sur-Oise-ban töltött, ahol azután egy öngyilkossági kísérletet követően meghalt.

Baráth Bálint tudatos alkotó: széles körű művészetelméleti ismereteit kitűnő lényeglátással és kritikai érzékkel alkalmazza. Munkáiban a mindennapjainkat elárasztó képek tömegére reflektál, melyek egyre fontosabb szerepet játszanak társadalmi valóságunk megépítésében, befolyásolásában, illetve identitásképző folyamatainkban.

Még a kilencvenes években kezdte sugározni a televízió A pampák királya című brazil telenovellát. A Kisteremben látható Gosztola Kitti-tárlat, a State of All the Land nem emberi konfliktusokat mutat be, hanem az ottani őshonos dísznövényt, a pampafüvet.

Marosi Panni alkotói munkájának középpontjában a képzeletben keletkező intim belső terek és azok részleteinek vizuális ábrázolása áll. Kompozíciói az álmok működési mechanizmusához hasonlóan születnek.

Leginkább a víz és más tükröződő felületek használata jelenti számára az interaktív szobrászat lényegét. Tükröződő felületei interaktív kapcsolódásokat alakítanak ki a munkák befogadóival, ami élményszerű megélést biztosít. 

Azért merem feltételezni a művészet természeti és teremtői eredetét, mert gyermekkorom óta fák és állatok között élek, azóta folyamatosan tanulok tőlük, és nekik (is) köszönhetem, hogy szobrászművészként, majd egyetemi tanárként is ez a kapcsolat inspirálja, vezérli kutatói és alkotói munkámat, és talán az életemet is.

„Az utóbbi években a kézi írás és a lélek kapcsolata foglalkoztat: egy szép szöveg, vers, kézzel történő leírása különös inspirációt jelent. Versolvasás közben a sorok a szemen át a lélekhez szólnak, kézzel leírva, az ujjak által még közelebb kerülnek.

Nosztalgia, elvágyódás, magány, elidegenedés. Színpadszerű tájak, képzelt labirintusok, szürreális szüzsé. Zöld egek és kék fák. Avagy mi a közös Kafka Kastélyában és Mozart Varázsfuvolájában? Hol találkozik De Chirico, René Magritte és Giotto világa? Ezekre a kérdésekre Mayer Hella művészetében találhatjuk meg a választ.

Percz János szobrász, ötvös, grafikusművész életművéből február 22-én nyíló, hiánypótló kiállítással mutatkozik be az eddig antikvitás és vintage lakberendezési üzletként üzemelő, ezentúl kiállítótérként is funkcionáló Amikor Galéria.

Előző írásomban úgy mutattam be Diego Velázquez remekművét, Az udvarhölgyeket, mint a tükrökkel való trükközés csúcsát, ami évszázadok óta izgatja szemlélőit. Ám a Las Meninas-szindróma akkor érte el igazi tetőfokát, amikor Pablo Picasso és Salvador Dalí is bekapcsolódott a történetbe… 

A szigetszentmiklósi Városi Galéria terében számos kisebb és nagyobb méretű vászon és egy festett installáció vezet ötvenkét festőművész szürreáliáinak különös világába, talán hogy közelebb kerülhessünk a szürrealizmus művészeti irányzatához, s ahhoz, hogyan értelmezik át a stílust és a tematikát a kortárs magyar alkotók.

Kováts Dávid vérében van a műkereskedelem, de ez kevés lett volna a sikerhez. Erős akarata és szakmai tudása London South Kensington negyedében saját, gyorsan fejlődő, előkelő galériát hívott életre. Elindulásról, sikerekről, a kelet-európai régió művészetéről, sokrétű feladatairól és idei terveiről beszélgettünk a David Kovats Gallery tulajdonosával.

Nyolcvanadik életévén túl továbbra is a hazai művészeti szcéna aktív szereplője Ujházi Péter. Szerteágazó, gazdag alkotói tevékenységéről ismét meggyőződhetünk a Várfok Galériában rendezett Majó Mijő című tárlaton.

Multimédiás eszközökkel hozza emberközelbe a holland festő képeit a Van Gogh: The Immersive Experience című kiállítás, ahol akár a mester ágya mellé is leülhetünk, s vibrálva megelevenednek körülöttünk a festmények színes virágai.

Az impresszionizmus közvetlen előfutárának, Gustave Caillebotte-nak (1848–1894) Csónakázás című festményét 2022-ben a francia állam negyvenhárom millió (!) euróért vásárolta meg a Musée d’Orsay számára.

„Könyvek, szobrok, házak elkészülnek, a kert soha. Mindig van vetnivaló, várni való, néznivaló.” Nézem az Epreskert fáit, az első havazás után is megmaradt, sárga fényben fürdő leveleket. Vitába szállok Lénárd Sándorral. Nem, a szobrok sem készülnek el soha.

Festményei illúziók, átjárható dimenziók, megszemélyesített tárgyak tárháza. Úgy gondolja, képzeletében a dolgok jobban festenek, mint materiális valójukban, ezért alkotás közben a látott világ helyett inkább saját vízióira támaszkodik.

Sokszor megfordultam már az acb Galéria kiállítótereiben, de olyan vizuális élményt, mint amelyet Anselm Reyle Surfacing című tárlata nyújtott, nem mostanában kaptam.

Az egyik legnagyobb magyarországi képzőművészeti magángyűjtemény, az Antal–Lusztig-gyűjtemény legkiemelkedőbb darabjaiból született a HAB (Hungarian Art & Business) művészeti központban látható Új Kezdet – Remekművek huszonöt újat kezdő képzőművésztől című időszaki kiállítás. 

Minimalizálni a technológiai lábnyomunkat – A fotóművész Biró Dávid technológiához fűződő viszonyában kíváncsisága szkepszissel vegyül, érdeklődőn kutat vakfoltokat, és bizonyos tekintetben működésmódokat és lehetséges forgatókönyveket modellez.

Szemadám György Quodlibet című albuma a képzőművész hetvenötödik születésnapját köszöntő vigadóbeli életműtárlat anyagát rendezi kötetbe Szegő György megnyitóbeszédével és Fábián László tanulmányával.

Dolgozott műbútorasztalosként és restaurátorként, modellezőtervezőként – örök kereső és gondolkodó is egyszemélyben. Újrakezdésről, új szakmájáról, festészeti és kerámiaalkotásairól, az önismeret és az egyensúly fontosságáról beszélgettünk a Franciaországban élő képzőművésszel.