Az előadás a végéhez közeledett Felsőörsön. A gyermekek ámuló, szájtátva, csodálattal tekintettek a színpadra, arcukon őszinte nevetés, mögöttük a felnőttek derűs arca. A színpadi játékból mást értenek a kicsinyek és más csalja mosolyra a szülőket.

Szakadt zakó a barna minden tónusában, Garas Dezső viselte, hatalmas vörös palást a Don Carlosból, Shakespeare-figurák fehérben, Raszkolnyikov rozsdaszínben – színek, képek, emlékek. Jánoskúti Mártával színházról, jelmeztervezésről beszélgetünk.

Tizenhét fotó, tizenhét etűd és családtörténet letűnt idők édes-keserű hétköznapjairól. Gazsó L. Ferenc újságíró Fortepan-fotók ihlette történeteiből Léner András rendez előadást Add tovább! címmel. Az alkotókkal beszélgettünk a Terézvárosi Fesztiválon.

Vannak filmek, amelyek kapcsán néha már az előzetes láttán azt érezzük: elsősorban azért készültek, hogy a filmművészet összes létező díját elnyerjék, és közben legyezgessék az alkotóik egóját.

A Folkfonics zenekar vezetőjével, Szabó Csabával a Covid előtt beszélgettem utoljára. Ekkor kezdtek bele legújabb albumuk, a Vándordal felvételeibe, mely azóta meg is jelent. Az immáron hatéves Folkfonics zenéje roppant izgalmas!

Till Attilát a legtöbben a TV2 örökké fiatal és állandóan pörgő műsorvezetőjeként ismerjük, egy felnőtt testbe zárt örök gyerekként, akinek megvan az a csodálatos képessége, hogy a legegyszerűbb emberektől kezdve a legintelligensebbekig bárkivel képes megtalálni a közös hangot.

Záborszky József 1954-ben alapította az I. István Gimnázium Zenekarát, ma a Szent István Filharmonikusoknak tapsol a publikum. A hivatásos együttest fia, Záborszky Kálmán irányítja, aki zenepedagógusi munkájára éppoly büszke, mint dirigensi sikereire.

Még csak huszonhárom éves, de már végzett a bostoni Berklee College of Musicban, ahol olyan mesterektől tanult, akiknek a nevét a jazztörténet jegyzi. Kéri Samu basszusgitárossal beszélgettünk az amerikai oktatásról, a tehetségről, az improvizációról.

Életünk során mindannyian megéltünk, megélünk hideg napokat. Mindannyian másképpen éltük át, különbözőképpen emlékezünk, sokféleképpen ítéljük meg tegnap megtett vagy elmulasztott cselekedeteinket. A cellában négyen ülnek, négy volt katona idézi emlékeit…

„Táncdalfesztiváljaink dalait és jó néhány Illés-számot kénytelen a Szabad Európa Rádió is átvenni” – állapította meg az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztálya 1967 végén. A SZER ifjúsági hatását tompítani igyekvő ellenműsorokat a pártközpont megdicsérte.

Vujicsics Tihamér, azaz Tihomir Vujičić magyarországi szerb népzenekutató és zeneszerző A magyarországi délszlávok zenei hagyományai című kötetének bővített, második, kritikai kiadásának és a Vujicsics Gyűjtemény online Mellékletének bemutatóján hangzott el a családi emlékezetben őrzött történet.

Amikor megláttam a legújabb Kisasszonyok-feldolgozás plakátját, rögtön tudtam, hogy látnom kell ezt a filmet! Az azonnali moziba szaladás legfőbb indítéka a megkapó poszter, az előzetes meseszerű filmkockái voltak, továbbá a tény, hogy a remake rendezője az egyik kedvenc színésznőm.

Forog a film, egymásra felelnek képei, régi színházi előadások, korabeli interjúrészletek, mozifilm- és dokumentumfilm-kockák, mai megszólalók. Tavaly lett volna százesztendős Sarkadi Imre, tavaly hatvan éve nincs közöttünk. A Sarkadi 101 emlékezik.

Életének 98. évében elhunyt Sárosi Bálint, a hangszeres népzene tudós kutatója. Csíkrákoson született többgyermekes földműves családban. Büszke volt – kaszálni idős korában is tudó –
székely eredetére, s talán hosszú életkora is mindennel dacolni tudó székelységének köszönhető.

A bosszúfilm sajátos helyet foglal el a filmtörténetben, gyakorlatilag egy külön alműfaja az akciófilmeknek, a krimiknek és a thrillereknek, sőt olykor még a horror zsánerrel is képes vegyülni.

Szerelmi duett és Cavaradossi áriája a Toscából, Canio dala a Bajazzókból, Gabriele Adorno szólója a Simon Boccanegrából. Az itáliai operairodalom részletei hangzanak fel augusztus 19-én az Operaház gálaestjén, melynek vendégművésze Fabio Sartori.

Aki olvasta, akár évtizedekkel ezelőtt, akár tegnap Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényét, ha megnézi Ranódy László 1966-ban bemutatott azonos című filmjét, ne a költő, író, esszéista 1924-ben írott remekművének részleteit kérje számon.

Richard Strauss művészete megosztja a zeneértő, zenerajongó közönséget, de még a szakmát is. Apja, a ragyogó kürtművész nemes egyszerűséggel (na, és nem túl pontosan) úgy fogalmazott, olyan, mintha cserebogarak futkároznának az ő nadrágjában.

Szereti a szabadtéri fellépések semmihez sem hasonlító hangulatát, sokszínű közönségét, szívesen énekel a nyári fesztiválokon. A Balaton partján a Varázsfuvola Pamináját és Mozart-áriákat énekelt. Augusztusban tatai fellépés várja Kertesi Ingridet.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és az Óbudai Társaskör néhány munkatársa 1992-ben indította útjára a Zempléni Művészeti Napokat. A nyitóesten a sárospataki vár udvarát, a málladozó falakat, sátoraljaújhelyiként emlékszem, különös hangulat lengte be.

Íratlan szabály, de attól még szabály, hogy nagyjátékfilmnek jellemzően azokat az alkotásokat tartjuk, amelyek elérik a legalább hetvenperces játékidőt. Ezekkel szemben pedig ott vannak a kisfilmek, melyeknél mindenki nagyon csúnyán néz, amennyiben túllépik a félórás hosszt.

A kádári–aczéli kultúrpolitika tűrt és támogatott kategóriájába tartozó könnyűzene mustrája volt a Táncdalfesztivál, amelyet egy esztendő híján minden évben megrendeztek 1966 és 1972 között. A hagyományos tánczene találkozott a feltörekvő beattel.

A legfontosabbnak a felismerhető, egyedi hangot tartja minden megszólalásában Horti Lilla. A fiatal szoprán szereti a sokszínűséget. Wagner hősnői után operettgála és Beethoven-ária is vár rá ezen a nyáron.