Szerző: Korzenszky Richárd

Küldetés az élet üzenetével

Jó volna még együtt lenni – érezhették Jézus végleges búcsúja után a magukra marad apostolok, az egész világra szóló küldetés súlya alatt: Menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet. Tegyetek tanúságot a nem e világból való országról, amely már megkezdődött közöttetek.

Remény a békétlen világnak

Szeretnénk szárnyaló szívvel járni életünk útján, de újra és újra erőt vesz rajtunk a nyugtalanság, a csüggedés. Mit féltek, kicsinyhitűek? – kérdezheti tőlünk is a Mester, de ismerve, mi lakik az emberben, elküldte a Vigasztalót, hogy erőt, bátorságot öntsön követőibe.

Nem keresi a magáét

Ha csak azokat szeretitek, akik jót tesznek veletek, nem különböztök a bűnösöktől – figyelmeztet a Mester. Követőitől azt várja, hogy mindenki, akár ellenségeik felé is jóakarattal forduljanak. Egymás terhének önzetlen hordozása, a hűség és elköteleződés legyen ismertető jelünk.

A jó Pásztor nyomában

Jézus az emberek közé küldi tanítványait, hogy Isten országának hirdetői legyenek. A lelkek pásztorainak feladata a szolgálat, a testvériség és a szolidaritás jézusi üzenetének hiteles képviselete. Emberi gyengeségeik ellenére eszközei lehetnek Istennek, aki bátorítja, megerősíti őket.

Megnyílt a szemük

A feltámadt Krisztust nem ismeri föl sem Mária Magdolna, sem az emmauszi tanítványok, sem a Tibériás taván egész éjszaka hiába halászó apostolok. Bennünket is vár az Úr, hogy Megváltónkra ismerjünk benne, s még ha addig hiába is fáradoztunk, az ő szavára átalakulhat körülöttünk a világ.

A találkozás ereje

Üres a sír. De hol van Jézus? Asszonyok angyali jelenésről beszélnek, azt állítva, hogy él. Őt magát azonban nem látta senki… S akkor megjelenik a bezárkózott apostoloknak. Tamás kedvéért újból. Megmutatja sebeit. Később együtt eszik velük, hogy elhihessék a hihetetlent. Jézus él!

A feltámadás valósága

Békesség! Ne féljetek! A Názáreti Jézus a halálon túlmutató szeretet példáját adta nekünk. Legyőzte halálával a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozott. Húsvét a halált legyőző Élet ünnepe.

Hozsannától a keresztútig: a szenvedés útja

Ingyen kenyeret osztó, a nép szabadságát visszaszerző királyt láttak kortársai Jézusban, ezért ünnepelték bevonulását Jeruzsálembe. Pedig ő világossá tette, hogy országa nem e világból való. A lelkesedés hamar elenyészett, a hozsannából néhány nap múlva „Feszítsd meg!” lett.

Léted világít

Eluralkodni látszik a gonoszság a magát felvilágosultnak képzelő világon. Úton-útfélen gyűlölettől izzó szónoklatokat hallunk, s a világ hatalmasai képtelenek véget vetni a gyilkos háborúknak. De Jézus legyőzte a halál sötétségét, s arra hív, hogy hozzá igazítsuk életünket.

Mindig van visszaút

Jézus nyilvános bűnösökkel találkozva nem a bűnt helyesli, hanem fölemeli az embert, hogy megtérjen és éljen. Mindenkinek helye van az Isten országában, aki őszintén megvallja vétkét. Bármennyire mélyre süllyedt is előzőleg, visszafogadja az Úr.

A fügefa üzenete

Önmagamban kevés vagyok, mindannyian keressük helyünket a világban. Időt kapunk ajándékba, hogy életünk ne legyen terméketlen. Törődnünk kell egymással, gondoskodni gyermekeinkről, idős rokonainkról, a rászorulókról. Életünk a másik embert szolgálva teljesedik ki.

Mester, jó itt lennünk

Jézus bennünket is hív, mint a három kiválasztott tanítványt, akik számára a Tábor hegyén feltárul az Ő valóságának mélysége. Nem sokkal később, a Getszemáni-kertben mégis elalszanak, magára hagyva a halálfélelemmel küzdő Mestert. De ő mindenkinek kezet nyújt, hogy vele járjuk életünk útját.