Szerző: Korzenszky Richárd

Önmagunkon győzni: a legnagyobb diadal

Aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát – figyelmeztet János apostol. A harag és a gyűlölet nem old meg semmit, csak megnehezíti az életet. Nem fogcsikorgatva kell megbocsátanunk, hanem nyílt szívvel, önmagunk gyarlóságait is elfogadva.

Az egyetértők biztos útja

A világ kezdete, Káin és Ábel óta jelen van a diabolosz, a megosztó hatalma közöttünk. Emberi gyarlóságok szakítanak el egymástól, de ha egyetértve tudunk kérni, s beengedjük az életünkbe Urunkat, Jézust, ő valóban jelen lesz közöttünk, és egyesít bennünket.

Milyen iskolára volna szükség?

Az iskolának nemcsak korszerű ismeretekkel kell felvérteznie a fiatalokat, hanem képessé kell tennie őket önmaguk legyőzésére, az erőfeszítésre, a szolgálatra. Ehhez a felnőttek hiteles példájára van szükség, megmutatni, hogy önzetlen szolgálattal értelmes és élhető az élet.

Élet az élet odaadásából

A kereszt nem csupán jel, hanem teher, megkötöttség, vállalás. Az önzés nem tesz boldoggá, csak a másokért élt élet. Együtt sírni a sírókkal, együtt örvendezni az örvendezőkkel, s az önzés média vezérelte kultúrája helyett építeni az önzetlenség, az odaadás ellentársadalmát.

Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia!

Kemény beszéd ez, ki hallgatja? – fordult el a csalódott tömeg a csodatevő Jézustól, amikor arról kezdett beszélni, hogy a kenyér, amit ad, az ő teste a világ életéért. Vajon tudjuk-e követni a mellette kitartó apostolokat, hozzájuk hasonlóan alapjaiban változtatva meg az életünket?

Ezredéves örökség

Nem a közös jogrend, nem a közös védelmi rendszer, nem a közös gazdasági szervezet tesz bennünket európaivá, hanem az az értékrend, amely Szent István államszervező műve révén a mi örökségünkké is vált, s amit az elmúlt évtizedekben Európa-szerte oly könnyen elherdálnak.

Bátorság a viharban

Gyakran úrrá lesz rajtunk a kétely, reménytelennek látjuk a családunk, nemzetünk életét. Nehezen vesszük észre, hogy Jézus ma is jön felénk: Ne féljetek! Amikor ellenszél fúj, az igaz értékeket lesöprő világméretű vihar, bátran rá kell hagyatkoznunk a bennünket szolgálatára hívó Úrra.

Föntről nem látszik a lángossütő

A Balaton irtózik attól, ha át akarjuk formálni, ha nem óhajtjuk tudomásul venni az ő természetét. Talpra kellene állítanunk a világot, amit mi magunk állítottunk fejtetőre. Hol véletlenül, hol tudatosan. Mert úgy gondoltuk, hogy mi az urai vagyunk ennek a világnak.

Emeljük föl a tekintetünket!

A magaslatokról jobban át lehet látni a világot, az összefüggéseket. A három apostolnak jó volt a Tábor hegyén lennie, ahol fölsejlett számukra Jézus istenségének fénye. De le kellett jönniük, vállalva a tanúságtételt Isten Jézus Krisztusban megjelent jóságáról és emberszeretetéről.

Ahol a kincsed, ott a szíved

Látszatértékeket próbál ránk erőltetni a világ, de a velünk született vágyat a teljesség után ezek nem csillapítják. Ne csodálkozzunk, ha a virtuális valóságon felnőtt nemzedékek nem találják a helyüket. Jézussal való személyes kapcsolatunk tudja megújítani az életünket.

Ha élni tud, minket is éltetni fog

Az emeritus tihanyi perjel kamaszkora vízi csatáit, horgászemlékeit idézi fel, a leírhatatlan balatoni csodák iránti modern kori érzéketlenséget és a tó különös gyarmatosítását fájlalva kívánja, hogy a Balaton ne váljon árucikké.

Hadd nőjön mind a kettő az aratásig!

Életünkben együtt van a jó és a rossz, ami türelemre, elfogadásra, elviselésre int. Az Egyház nem vámhivatal, hanem atyai ház, amelyben mindenkinek helye van a maga fáradságos életével együtt – értelmezi Ferenc pápa Jézus búzáról és konkolyról szóló példabeszédét.