Ne félj! Ez az üzenet az angyali üdvözlettől a betlehemi éjszakán át a vihar lecsendesítéséig végigvonul az evangéliumokon. Az élet közénk született Urával való találkozás ujjongó, tiszta örömével lépjünk át a Ferenc pápa által karácsonykor megnyitott szentévi kapun.

Egyre többen menekülnek látszatvilágba, miközben hamis messiások üres ígérgetéseinek áldozataivá válnak. Keresztelő János nem kér rendkívüli dolgokat a hozzá fordulóktól, csupán tisztességet, önmérsékletet, szolidaritást, testvériességet. Ma sem, nekünk sem mondana mást.

Keresztelő János megvallotta, hogy a Jézus a Megváltó, akiben Isten jósága és emberszeretete kézzelfogható valósággá vált. Azonban amit ma magunk körül látunk, messze van attól, amit Jézus az Isten országáról beszélve meghirdetett. Karácsonyra készülve főként magunkban kell rendet tennünk.

Nem tudjuk sem a napot, sem az órát, de Jézus biztosan eljön. A készenlét nem tétlen várakozás; „Ne nehezedjék el a szívetek tobzódásban!” Aki hittel és hitből él, félelem nélkül várhatja az Emberfia eljövetelét: amit egynek a legkisebbek közül tettünk, az Úrnak tettük.

Jézus tanításának középpontjában Isten elközelgő, sőt már jelen lévő országa áll, polgárai valamennyien a gondoskodó Atya gyermekei, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra, s uralkodás helyett szolgálatra, sőt az ellenség szeretetére ösztönöz.

Mérgez, pusztít a hazugság. A fegyvergyártás „védelmi ipar”; arctalan hatalmak érdekében ártatlan emberek gyilkolják egymást. Az „érzékenyítés” a természetellenes elfogadására ösztönző manipuláció. E látszatvilágban egyetlen bizonyosság Jézus ígérete: az Ő igéi soha el nem múlnak.

Példabeszédeiben Jézus szembeállítja a magát mindenkinél többre tartó gőgös embert a korlátait elismerővel, a sokból alig adakozót a kevéshez sem ragaszkodóval. Vegyük észre: Jézust nem lehet úgy követni, hogy csak egy részt adok magamból neki.

Hétköznapi észjárással ma sem könnyű vállalni az ellenségszeretet követelményét. A szeretet erőfeszítést kíván. Lényegéhez tartozik a feltétel nélküli elfogadás: viszonzás híján is jót akar mindennek és mindenkinek. Igazán szeretni csak a megtérő, Isten rendjét magába befogadó ember képes.

Mintha lelki-szellemi sötétségben botorkálna a világ. Sokak érdeke, hogy ne lássunk át fondorlatokon, hogy csőlátásunk legyen. Uram, hogy lássak! – kiálthatjuk a jerikói vak koldussal. Hogy Simeonhoz hasonlóan megláthassa szemünk az üdvösséget, akit világosságul küldtél minden nemzedéknek.

Jézus tanítványaiban is él az ösztönös hatalomvágy, azon vetélkednek, ki fog eljövendő országában az Úr jobbján vagy balján ülni. Még nem értik, hogy az Ő országa nem e világból való. Még meg kell mosnia a lábukat a Mesternek, hogy megsejtsenek valamit arról, ki a nagyobb igazán.

A gazdag ifjú a tökéletesedés vágyától indítva, bizalommal fordul Jézushoz, de nincs benne erő lemondani a birtoklásról, vállalni a teljes elköteleződést. A pénz ne uralkodjon, hanem szolgáljon – figyelmeztet Ferenc pápa. Igazságosabb és testvériesebb világot kell építenünk.

Felelős vagyok nemcsak a saját életemért, hanem nemzetem jövőjéért is. A széteső családok, a gyermektelen párok Európája halálra ítélte önmagát. A hűség mintha kiveszett volna a világból. Mégis az egymás mellett „holtomiglan-holtáiglan” kitartó, gyermekszerető pároké a jövő.