Visszatérni készül a hatalomba a Fülöp-szigetek egykori diktátorának fia, Bongbong Marcos. Az idősebb nemzedék, amely átélte a kezdetben népszerű Ferdinand Marcos zsarnokká válását és bukását, aggodalommal szemléli az erről mit sem tudó, vagy azzal nem törődő ifjabb generációkat.

Kis-Ázsia korábban ünnepelt államáról egyre lehangolóbb hírek érkeznek: pénzromlás, ellenzékiek üldözése, külpolitikai változékonyság. A Törökország-szakértő írása a távlati összefüggéseket taglalja.

A Kínát évezredeken keresztül meghatározó konfucianizmus a XX. század jelentős részében háttérbe szorult, felélesztése ma mégis a központi állami célkitűzések közé tartozik.

Az értelmiségi létmód nem diplomához kötött. Gondolkodó embereket vár soraiba a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége,  akik szélesebb perspektívában keresik az összefüggéseket, s akiknek fontos a közösségi lét – állítja Makláry Ákos elnök.

Plasztikus novella az osztálytablók jellegzetességéről, hogy az évekkel mind több arc lesz puszta emlék. Mégis ezek az emlékek az életünk darabjai. És ki mennyire fontos, akkorát visz magával.

„Megrémülök.
Ettől.
Hogy mondataim
befejezetlenek,
s magamról
sem tudtam meg többet.”

Hozzám képest kölyök.
Megpróbálván fölidézni ötvenhét márciusát, anyu jut eszembe, ahogy új golyóstollát próbálgatva felszólít, mondjak öt számot. – Egy, kettő, három, négy, öt – mondom nagybüszkén. Nem tetszik neki.

Sült tücsök, gilisztatorta, klónozott házi kedvencek, két lábon járó szexrobotok, digitalizált házak, hatalomra törő mesterséges intelligencia. Új vígjátékkal érkezett Jean-Pierre Jeunet, az Elveszett gyermekek városa és az Amélie csodálatos élete rendezője.

Elfeledett zenei értékek megismertetésén dolgozik pályakezdése óta Vashegyi György, s több száz éve nem játszotta a műveket tűz műsorra, hanem a Haydneum megálmodójaként a magyar régizene támogatásának magasabb szintre emelésére törekszik.

A Magyar Nemzeti Múzeum Ars et virtus – Horvátország–Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége című kiállításának megjelenésében is impozáns katalógusát 2021-ben az év legszebb könyvei közé választották Horvátországban.

Ruhái mintha az Iparművészeti Múzeum szecessziós tárgyai között születtek volna, pedig egy évszázad választja el őket. A Dresszkód: Katti Zoób tárlat kapcsán a szecesszióról, a szalonok jövőjéről, a mai divat kihívásairól beszélgettünk Zoób Katival.

Nem mindenki hagyta el Kárpátalját – s az ottmaradtakra kevesebb figyelem jut a szűkölködő menekültek özöne mellett. Pedig ők is rászorulnak a segítségre, a háború átka: élelmezési és egyéb nehézségek nem kisebb sújtják mindahányukat.