Valóban a folklórgyűjtések utolsó órájában járunk? Magyar Zoltán néprajzkutatóval, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat munkatársával beszélgettünk.

Százharmincnyolc esztendő – ennyi idő telt el azóta, hogy 1884-ben megnyílt a Magyar Királyi Operaház, s valamivel több mint négy év áll mögöttünk, mióta bezárultak kapui, hogy most megújulva, eredeti ragyogásában lehessen újra
a művészet hajléka.

Nap mint nap választanom kell: sodródom-e a világgal, vagy a magam útját járom. Van-e belső iránytűm, vagy külső vonzerők határoznak meg? A bűnbánatnak életünk átalakításához kell vezetnie, hogy a magunk elkötelezett életével jobbá, igazabbá tegyük a ránk bízott világot.

Hetty Lange, az ügynökség vezetője alig látszott a Central Perkben, szinte észrevehetetlen volt, akár a helyzet komolysága. Kicsi volt, tekintélyét mintegy ellentételezve alacsony, mégis kerülte a feltűnést, bár a drámai pillanatokban mindig rávetült a fény.

A 2022-es év Kossuth-díjas költője lett Király László, a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége okán. E három versével gratulálunk hozzá.

Volt idő, amikor villanyórája majdnem olyan ismert volt, mint ama sokszor megénekelt a Nemzeti Színháznál, „ott, ahol a hatos megáll…” A maga idejében a Postapalota Krisztina körútra néző homlokzatára szerelt kerek számlapú óra különlegességnek számított.

A Ludwig Múzeumban Frey Krisztián életművéből nyílt átfogó kiállítás, benne számos műtárggyal, amelyeket eddig sosem láthatott a nagyközönség. Az Iparterv-nemzedék markáns képviselőjének egyéni hangú művészetéről beszélgettünk a kiállítás kurátorával, Rieder Gáborral.

Most, hogy néhány napra Örményország, Azerbajdzsán, Észtország, Grúzia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna közösségi oldalain szabaddá vált a gyűlölet, érdemes elgondolkoznunk azon, milyen hatással vannak kultúránkra a gátlástalan technológiai óriások.

Kijevből menekült ecuadori diák ő, akinek nevét hallva a békásmegyeri Szent József-plébánia közössége különösen átélheti a Mester ígéretét: amit a legkisebbek közül egynek tettetek, velem tettétek. A bajban családjaink menekültek százezreinek sietnek a segítségére.

Az éjszakázás hosszú távon megöli a lelket. Legalábbis ez derülhet ki számunkra azokból a filmekből, amelyek olyan emberekről szólnak, akik nappal alszanak, éjszaka pedig dolgoznak.

Minden eladó: az irodalom, a sajtó, a politika, a szerelem, a becsület, a lélek – ilyen világról beszél az Elveszett illúziók, Xavier Giannoli Balzac regénye nyomán született filmje, amelyet a hazai közönség először a Frankofón Filmnapokon láthat.

Amíg a záhonyi iskola felé gyalogolunk a főúton, azon gondolkodom, vajon mit mondhatnak a szülők, amikor azt kérdezi tőlük a gyerek: Mikor megyünk haza? Amikor csak a szomszédba látogatnak, mindig van utána hová menni.