Baltazár Dezsőnek, a magyar liberális kálvinizmus jeles képviselőjének nevét ma már a szűkebb református közeg sem igazán ismeri, pedig a maga idejében nagyobb tekintélynek számított Ravasz Lászlónál is, és utóbb a kommunisták is tartottak a vidéki gyülekezetek ellenálló „baltazárizmusától”.

Aknay János festőművész több mint ötvenévi kimagasló képzőművészeti tevékenységét a rangos Nemzet Művésze-díjjal ismerték el. A kitüntetés kapcsán szakmai és emberi hitvallásáról s legújabb könyvének megjelenéséről is beszélgettünk vele.

Néhány hónapja, 2021 novemberében jelent meg a hungarológia szakon végzett krakkói Waldemar Kuglernek, a magyar kultúra és történelem kitűnő ismerőjének Budapest titkai című könyve.

A legtöbben Esterházy János mártír politikus boldoggá avatási ügyének posztulátoraként ismerik a lengyel-litván vegyes családban született, ma Egerben élő Paweł Cebula minorita szerzetes papot. Visszatekintve úgy látja, lépteit közös szentjeink irányították.

A kiszolgáltatott nő archetípusaként jeleníti meg Debussy Mélisande-ját, úgy érzi, a figurához illik lírai szopránja. Pasztircsák Polina rendhagyó repertoárjának új alakjáról, kétlaki életéről, hangi építkezéséről, pályája tizenöt évéről beszélgettünk.

Újra és újra elhangzik a vád, a tudományos történészközösség nem gondol a laikusokra, ám a kiadók rendre kitűnő ismeretterjesztő munkákkal vállalkoznak e  jogos igény kielégítésére. Ezt teszi a Rubicon Intézet sorozata és azon belül az Erdélyi Fejedelemségről szóló új kötet is.

Elrettentően rossz, fárasztóan unalmas, ügyetlenül hazug film a Kertes házak utcája. 1962-ben forgatták a Fejér Tamás rendezte mozidarabot, Budapesten 1963. január 3-án mutatták be. Ez a film „elvi alapon” nagyon fontos az elvtársak számára.

„Levelet gépel a mindenható,
a költőre bízza, vigyázza
a teremtés kertjét, szője be
a vers hálójával a reménytelenséget”

Szinte közhelyszámba megy, hogy mai modern, rohanó világunkban szükség van az emberek lelkét ápoló alkotásokra, legyen az bármilyen művészeti ág, ez a könyv viszont ebből a szempontból minden várakozást felülmúl. Szikora József kötete, A dolgok ismerete a szerzőnek a Magyar Katolikus Rádióban elhangzott jegyzeteiből válogat.

Az ukrajnai háború és a nyugat-európai energiaválság megmutatta, hogy az Európai Unió energiaimport-függősége atomenergia nélkül nem szüntethető meg, különösen, ha klímavédelmi okokból egyúttal a fosszilis energiahordozók használatát is be akarják szüntetni.

Az ukrán szabadságharc hadműveleti-hadászati vonatkozásairól beszélgettünk Resperger István ezredessel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzorával.

A külföld Magyarország-képéről hét évvel ezelőtt szócikk készült a Magyar politikai enciklopédiába, de a szerkesztőség döntése nyomán végül kimaradt belőle. Most pazar kötetet tartunk kezünkben: fényes papírra nyomtatott album, számos fekete-fehér és színes képmelléklettel.