Negyvenhárom év szocialista tervgazdálkodásának súlyos gazdasági örökségét Antall József szellemi és erkölcsi örökségnek is tekintette. Tudta, hogy a lakosság jelentős részének rossz a közérzete. Sosem mondott propagandabeszédeket, nem hallgatta el a fájdalmas valóságot.

Egon Friedell – aki a legszellemesebb európai művelődéstörténetet írta – meg merte kockáztatni azt az állítást: az újkor emberének foganási éve 1348, a „nagy pestis” éve. Ezzel a szellemi salto mortaléval valójában a betegséget az európai történelem szempontjából termékeny dologként értelmezte.

A nemzetközi hírű festő, képzőművész, Verebics Ágnes nem követi a trendeket, alkotásai meghökkentők, belénk marnak, ellentmondásokat és különös világot tárnak elénk. Arról kérdeztük, mit akar műveivel kifejezni, mik a mozgatórugói, s vajon mely trendek felé halad a világ.

A kereszténység kemény hegymenet, ha komolyan vesszük. A Tábor hegyén nagyon jó volt a három tanítványnak. De a Golgotára vajon készek vagyunk-e fölmenni ővele? Mert Jézus ezt is mondja: „Ha valaki követni akar, vegye föl naponta a keresztjét.” Van-e bátorságunk hozzá?

Az orosz–ukrán külügyminiszteri tárgyalások helyszínéül sokak meglepetésére Törökországra esett a választás. Miért éppen rá, amely drónokat szállít Ukrajnának, és lezárja a Fekete-tenger bejáratát?

Átadta az idei kulturális középdíjakat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár március 15. alkalmából.

Érdeklődéssel olvastam az Országút 54. számában a Szükségünk van-e atomenergiára? című ikerírást – az Igen/Nem rovatban. Egész társadalmunkat érintő, aktuális problémára ígért válaszokat a cím és a bevezető gondolat, a két írás azonban több kérdést is felvet.

Nagyszelmenctől Szarvasig megmozdult a magyarság az ukrajnai háborús menekültek érdekében. Beszéljenek bármely nyelven, befogadjuk őket. Emberek tízezrei ajánlanak szálláshelyet, fuvart, élelmet, meleg ruhát, s a segítséget oda viszik, ahova kérik.

Márciusi ünnepi számunkban a szabadságharc jelenkori értelmezéséről, a kiskőrösi Petőfi-kultuszról, Táncsics börtönépületének történetéről, Ferenc József Kossuth Lajos ellen indított peréről, Liszt h-moll szonátájának ihletőjéről és az ukrajnai menekültekről olvashatnak.

Fecske Csaba, a termékeny poeta natus jelenleg három kéziratát rendezi, közben ír és újraír. Kíméletlenül. Legendák keringenek versmetszési módszereiről. A hatvan éve publikáló költővel metaforákról, metszésről, szerkesztői preferenciákról beszélgettünk.

Harmincegy évet töltött munkatársként, majd vezetőként Türingia és Erfurt város épített örökségének szolgálatában. Sibylle Lohséval pályájáról, a sokszor példaértékű német műemlékvédelemről, Luther házáról, a civil kezdeményezésről is beszélgettünk.

A második világháborús fekete-fehér filmek hatásosabbak, mint színesben készült testvéreik. Az olyan fekete-fehér filmek, mint A halál ötven órája és A Schindler listája egyedülálló módon képesek érzékeltetni a háborút jellemző komor atmoszférát.