Háború idején a közösségi médiát lapozgatni még gyomorforgatóbb, mint amúgy. Nemcsak a sok félinformáció alapján kinyilatkoztatott és lelkes (igen, főleg ez a rendkívül zavaró: a lelkesség) okosság miatt, nemcsak a megváltoztatott profilképek Gonoszra lesújtó és őt azonmód megsemmisítő bunkóként való használata (igen, ez irónia).

Budapest hatodik kerületének, a Terézvárosnak zöld területe meglehetősen szerény. Az egyetlen park jellegű, összefüggő terület a Bajza, Szondi, Munkácsy Mihály és Kmety György utcával közrefogott Epreskert.

Legújabb számunkban a magyar választójog fejlődéséről, az ukrajnai háború geopolitikai hátteréről, a lengyel szabadságmozgalmakról, a településtervezés tévútjairól, az MMA ösztöndíjasainak kiállításáról olvashatnak, s verseivel köszöntjük a Kossuth-díjas Király Lászlót.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió tétjeit taglalja az illegális bevándorlással és a kínai basáskodással dacoló, korábbi nemzeti-liberális ausztrál kormány feje.

A századelő magyar festészetének egyik felfedezésre váró, sajátosan franciás hangon megszólaló képviselője Joachim Ferenc (1882–1964). Művészete az impresszionizmusból, a szimbolizmusból és a századforduló éjszakai tónusokra érzékeny esztétikai világából sarjadt ki.

Egy fiatalember a művészeti szakközépiskolában szobrászatot tanul, majd a Képzőművészeti Főiskolán grafikusként végez, és mára a kortárs magyar festészet egyik legismertebb alkotója. Átalakuló, mégis következetes pálya Szurcsik Józsefé.

A Beneš-dekrétumok történelmi dokumentumok, további joghatások nélkül – visszhangozza az Európai Bizottság a szlovák kormány álláspontját, miközben a szlovák hatóságok ezekre hivatkozva ma is százszámra vonják el magyar örökösök ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogát.

A fiumei (rijekai) tudományegyetem Horvátország három legjobb unverzitása közé tartozik, a magyar és a horvát felsőoktatási és tudományos együttműködés jegyében szeptembertől magyar nyelvi és kulturális képzést indítottak magyar lektor, Baričević-Tamaskó Eszter részvételével. 

„Az ember mindig versírással kezdi, csak valaki kigyógyul belőle.” Az idén Bella István-díjban részesült Lőrincz P. Gabriellával beszélgettünk költészetről, Istenről, határon innen és túl.

Vajon az egyre digitalizálódó világunkban mennyire maradhat meg a művészet az ember privilégiumának, ha a robotizáció már erre a területre is betört?

„Rómát látni és meghalni”, ismerjük mi is a mondást.
Több benne az igazság, mint azt mai, érzelgős utódok
elképzeljük. (Bár mostanában Róma fiai is Rómából el,
a tengereken túlra vágyakoznak ...)

Az ajtó belülről zárva, az ablakok nem nyithatók, és csak ketten voltak a szobában: ki lehet a gyilkos?