Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi című első filmje az egypetéjű ikerpár néhány napját, különös kapcsolatát mutatja be. A rendezővel a testvérviszonyokról, forgatókönyvírásról, és a két karaktert játszó színésszel való munkáról beszélgettünk.

A Kecskemétfilm száz alkotójának több mint háromévnyi munkája nyomán került a mozikba a Toldi egész estés animációsfilm-változata, Jankovics Marcell utolsó rendezése. Mikulás Ferenc producerrel és a társrendezővel, Csákovics Lajossal beszélgettünk.

Akármennyire fáj is kimondani, vagy jelen esetben leírni, korunk elsődleges médiuma a képernyő, amely egy mikroszkopikus lámpácskákból összeállított felület, s így közvetíti számunkra világunk szemmel érzékelhető jelenségeit.

Megnéztem „A Hatalom Gyűrűi”-t. Egy valamiért érdemes volt. Hogy elmeséljem, más miért ne tegye.

„Barguzin – lehullt csillag fénye” címmel mutatta be első felnőtteknek szóló előadását a kecskeméti Ciróka Bábszínház. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján a költő burjátföldi, magyarul beszélő egyenes ági leszármazottai ünnepelnek.

A Londonban október 12-től 16-ig rendezett Frieze London & Frieze Masters művészeti vásárokat a szokásosnál is nagyobb érdeklődés övezte. 

Nem találkoztam nála rettenthetetlenebb emberrel börtönéveim alatt. Kevés lehetőségünk volt beszélgetni, nem voltunk zárkatársak, de értékes egyéniségére, nyelvtudására, kemény, mégis emberséges társaságára, intelligenciájára, következetességére mindjárt felfigyeltem.

Szerintem mindenkinek meg kellene néznie e filmet, aki kisebbségi magyar, magyarországi magyar, román, vagy csak megérteni szeretné a dolgokat. Kilenc éve élek külföldön… és ha kaptam volna egy pennyt minden alkalommal amikor elmagyaráztam, hogy mi az a Transylvanian, és hogy nem vagyok vámpír, már gazdag lennék.

Új iskolakönyvtár született a legnyugatibb tartomány fővárosától, Tetétől egy órányi autóútra lévő, nyungwe nyelvet beszélő Boromában. A távolság alig harminc kilométer, csak hát azok a fránya, gerincpróbáló útviszonyok, azok gödrös, sziklás földutak...

Akármennyire fáj is kimondani, vagy jelen esetben leírni, korunk elsődleges médiuma a képernyő, amely egy mikroszkopikus lámpácskákból összeállított felület, s így közvetíti számunkra világunk szemmel érzékelhető jelenségeit.

Szathmári alapos tudósi rendszerességgel tárja elénk a muszlim világ rétegeit egészen a kezdetektől, a szúfizmuson át a mai szektákig, hanem olyan érdekes szegmensekkel is foglalkozik, mint a nők jogai az iszlámban.

Miért kell mindig a legújabb? Mert a reklámok ezt diktálják. Mindent bevetnek: átszabott arcú szupermodelleket és a tudattalanunk manipulációját. Hogy azt akarjuk, amit ők akarnak, hogy mi akarjunk. De tényleg akarjuk?