Kérdezni és kérni, sőt bocsánatot kérni tudó ember volt Tamás Gáspár Miklós. A kolozsvári, ferences gyökerű Farkas utcai református eklézsia neveltje, aki értette a megfeszíttetés, alászállás és föltámadás misztériumát, s a madarakkal társalkodó Assisi Szent Ferencet.

A Hymnus mellett az OSZK most elérhetővé tette Kölcsey autográf kéziratait és levelezését is, köztük egy eddig rejtőzködő versével nagy költőnknek.

Februárban a hetvenharmadik Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje Erhardt Domonkos Szemem sarka című animációs filmjének, amely azt a pillanatot mutatja meg, amikor két ismeretlen ember élete egy összenézés idejére találkozik.

Nem új és nem is magyar találmány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás gondolata, s Európa vezető államában is – már fél évszázada – napi gyakorlat a természeti és kulturális értékek védelmére hivatott intézmények szigorú alárendelése a gazdasági érdekeknek.

Monumentális, mozaikokkal kirakott, főleg testrészekre hasonlító szobrok fogadnak bennünket a Ludwig Múzeum terében. A kiállítás, a Velencei Biennálén való nagy sikerű debütálása után, most azokat is önismereti utazásra invitálja, akik nem jutottak el az olaszországi képzőművészeti szemlére.

Emlékezet!
Te összetört hajónk egy deszkaszála,
Mit a hullám s a szél viszálya
A tengerpartra vet… – –

Bár nyáron a mozivásznakon nem vert nagy hullámokat, a januári Netflix premier bizonyította, hogy a Szia Életem! egy igazi közönségfilm, hiszen úgy cuppantak rá a hazai nézők, hogy hosszan – és e cikk írásának pillanatában még mindig – a streamingszolgáltató filmes toplistájának élében tanyázott.

Michael McFaul, a nemzetközi kapcsolatok tudós kutatója, diplomata, az Egyesült Államok 2012–2014 közötti moszkvai nagykövete döntő szerepet vitt az amerikai–orosz kapcsolatok Obama elnöksége alatti javításában. Január 25-én cikket tett közzé Putyin várható sorsáról.

Nyolcvanéves a világ legrégebbi tudományos boldogságkutatása. Januárban beszámoló jelent meg a harvardi projektről.

A barcelonai Fundació Joan Miró időszakos kiállítása kronologikusan, négy szekcióra bontva követi végig, Paul Klee hogyan találta meg autonóm művészeti nyelvét a természeti jelenségek megfigyelése és tanulmányozása révén.

Már hetek óta forgatom magamban ennek a tárcának a tervét, és bár szerzői igényem valami vicces és vidám írásra lenne, az idő, ó, a kérlelhetetlen idő kissé szomorkásra érlelte a dolgot? az ügyet? a beszámolót? a problémát? Ezt mind.

A figyelmes olvasó számára a boldogmondásokból mintha Jézus arcképe rajzolódnék ki. Ő az, akinek nincs hová lehajtania fejét, szelíd, tisztaszívű, békességszerző, ő az, aki Istenért szenved. A boldogmondások felszólítanak bennünket arra, hogy azonosuljunk Krisztussal.