Észak–Rajna–Vesztfália rendfenntartó erőinek csak egyhetes vízágyús, gumibotos közelharccal sikerült elfoglalniuk Lützerath falucskát az azt valósággal megszálló civil aktivisták ezreitől, akik Greta Thunberggel az élen az ellen tiltakoztak foggal-körömmel, falusi sétákkal, evangélikus istentiszteletekkel és az AnnenMayKantereit rockbanda koncertjével (sőt Molotov-koktélokkal), hogy a külszíni barnaszénbányák terjeszkedése érdekében újabb települést tegyenek a földdel egyenlővé. A végül rabomobillal elszállított Thunberg szerint az apró falu sorsa a tartományon, sőt egész Németországon túlmutató probléma.
Rajnavidéki barnaszénbányák (illusztrációk a Wikipediáról)
Az RWE multinacionális energetikai óriáscég és jogelődjei által működtetett lignitbányák létesítése érdekében, a műemlékvédelmi hatóságok beletörődő asszisztenciája mellett
az elmúlt évtizedekben a Rajna-vidék ötvenegy falvát, kisvárosát pusztították el templomaikkal, kastélyaikkal és váraikkal együtt,
miután 1951-től a német tartományi, 1982-től már a szövetségi bányászati jog is egyértelműen kimondja, hogy
a nyersanyagellátás biztosítása elsőbbséget élvez a közjó egyéb érdekeivel szemben.
Miután pedig a bányászati jog rendelkezései sokkal erősebbek, mint az örökségvédelmi törvény, s az esetleges bírósági perekben az Alkotmánybíróságig bezárólag az igazságszolgáltatás támogatását is a háta mögött érezhette, az RWE-t semmi sem kényszerítette a kijelölt bányaterületeken található települések, temetők és műemlékek megóvására, vagy legalább áthelyezésére.
A lignitbányászat pusztította el Aldenrath falucskát és kastélyát a mai Hürth város területén egy római korból származó vízvezetékrendszer maradványaival egyetemben.
Aldenrath vára 1893-ban
Luerken kastélyát 1963-ban A Zukunft-West lignitbánya miatt bontották el, noha előzőleg a hozzá tartozó gyümölcsösben a Műemlékvédelmi Hivatal egy római villa rustica fürdőszárnyának maradványait tárta fel.
Az oklevélben első ízben 1347-ben említett Laurenzberg-kastély Laurenzberg városával egyetemben 1972-ben tűnt el a térképről, szintén a Zukunft-West külszíni bánya terjeszkedése érdekében.
A Vesztfália egyik legszebb műemlékének tartott, gótikus elemekre épülő romantikus Harff-kastélyt 1972-ben robbantották fel a Frimmersdorf lignitbánya miatt, megsemmisítve a hozzá tartozó tizenöt hektáros angolparkot, és felszámolva hatvanhét hektáros állatkertjét is.
A tartományi örökségvédelem apró részsikereinek egyike volt a Langendorfban épült, országos jelentőségű műemlék Hausen-kastély megmentése. Bruch von Hausen lovag gótikus stílusú várkastélyának délnyugati falszakaszát és nyolcszögletű hagymakupolával fedett kaputornyát 1976-ban az eredeti állapotához hasonlóan újjáépítették Aachen Brand nevű külvárosában.
A Roddergrube AG (később Rheinbraun) lignitbányászati vállalat tulajdonába került kicsiny, családi házra hasonlító Schallmauer-kastély a szakmai tiltakozásnak (és befolyásos körök támogatásának) köszönhetően eredeti helyén megmaradhatott, s jelenleg a magyar származású Helmut Thoma osztrák médiamenedzser otthona.
Garzweiler város 1858 és 1860 között Friedrich von Schmidt bécsi építőmester tervei szerint épült Szent Pongrác-templomát 2018-ban bontották el. Pedig alkotója, a bécsi Képzőművészeti Akadémia professzora kora egyik legjelentősebb építésze és műemlékvédelmi szakembere volt, a neogótikus bécsi városháza tervezője, akinek elképzelései szerint nyerte el mai formáját a kölni dóm, a bécsi Stephanskirche, a zágrábi székesegyház, valamint Magyarországon a pécsi katedrális és a lébényi Szent Jakab-templom is.
A legnagyobb visszhangot Immerath város országos jelentőségű műemléknek számító, 1890-ben neoromán stílusban épült Szent Lambert templomának lebontása váltotta ki, amiről évtizedek óta először a német országos sajtó is beszámolt. A kéttornyú székesegyházba belemaró kotrógépről készült képek és videók bejárták a világot, azt a reményt keltve, hogy véget érhet a rombolás korszaka, annál is inkább, mert a klímaváltozás elleni egyre határozottabb fellépés a barnaszén-korszak alkonyát ígérte.
Noha elvben a szén energetikai felhasználásának záros határidőn belüli megszüntetése deklarált klímavédelmi cél, az orosz-ukrán háború okozta energetikai krízishelyzet és az egyébként működőképes – és klímabarát – atomerőműpark ideológiai szempontok által vezérelt erőltetett felszámolása miatt a valóságban inkább szén-reneszánszot figyelhetünk meg. Az RWE terveiben 2045-ig további kilenc község felszámolása szerepel…
