Észak–Rajna–Vesztfália rendfenntartó erőinek csak egyhetes vízágyús, gumibotos közelharccal sikerült elfoglalniuk Lützerath falucskát az azt valósággal megszálló civil aktivisták ezreitől, akik Greta Thunberggel az élen az ellen tiltakoztak foggal-körömmel, falusi sétákkal, evangélikus istentiszteletekkel és az AnnenMayKantereit rockbanda koncertjével (sőt Molotov-koktélokkal), hogy a külszíni barnaszénbányák terjeszkedése érdekében újabb települést tegyenek a földdel egyenlővé. A végül rabomobillal elszállított Thunberg szerint az apró falu sorsa a tartományon, sőt egész Németországon túlmutató probléma.
![](/data/articles/3/39/article-3906/Rheinisches_BraunkohlerevierWiki_fit_800x10000.png?key=af9d0ab357156a1eb7e33ae7c88a97fb)
Rajnavidéki barnaszénbányák (illusztrációk a Wikipediáról)
Az RWE multinacionális energetikai óriáscég és jogelődjei által működtetett lignitbányák létesítése érdekében, a műemlékvédelmi hatóságok beletörődő asszisztenciája mellett
az elmúlt évtizedekben a Rajna-vidék ötvenegy falvát, kisvárosát pusztították el templomaikkal, kastélyaikkal és váraikkal együtt,
miután 1951-től a német tartományi, 1982-től már a szövetségi bányászati jog is egyértelműen kimondja, hogy
a nyersanyagellátás biztosítása elsőbbséget élvez a közjó egyéb érdekeivel szemben.
Miután pedig a bányászati jog rendelkezései sokkal erősebbek, mint az örökségvédelmi törvény, s az esetleges bírósági perekben az Alkotmánybíróságig bezárólag az igazságszolgáltatás támogatását is a háta mögött érezhette, az RWE-t semmi sem kényszerítette a kijelölt bányaterületeken található települések, temetők és műemlékek megóvására, vagy legalább áthelyezésére.
A lignitbányászat pusztította el Aldenrath falucskát és kastélyát a mai Hürth város területén egy római korból származó vízvezetékrendszer maradványaival egyetemben.
![](/data/articles/3/39/article-3906/Burg_Aldenrath_1893Wiki.jpg)
Aldenrath vára 1893-ban
![](/data/articles/3/39/article-3906/Bottenbroich_ehemalige_KircheWiki_fit_800x10000.jpg?key=16ff7fe30567c960d8ad511b230fb76e)
Luerken kastélyát 1963-ban A Zukunft-West lignitbánya miatt bontották el, noha előzőleg a hozzá tartozó gyümölcsösben a Műemlékvédelmi Hivatal egy római villa rustica fürdőszárnyának maradványait tárta fel.
![](/data/articles/3/39/article-3906/Burg_LuerkenWiki_fit_800x10000.jpg?key=7987d8ccb992ea16bc909f6301597b09)
Az oklevélben első ízben 1347-ben említett Laurenzberg-kastély Laurenzberg városával egyetemben 1972-ben tűnt el a térképről, szintén a Zukunft-West külszíni bánya terjeszkedése érdekében.
![](/data/articles/3/39/article-3906/Burg_Laurenzberg_Franck_1902_fit_800x10000.jpg?key=5fed0dc3d2f5db495ad4588d088fc765)
A Vesztfália egyik legszebb műemlékének tartott, gótikus elemekre épülő romantikus Harff-kastélyt 1972-ben robbantották fel a Frimmersdorf lignitbánya miatt, megsemmisítve a hozzá tartozó tizenöt hektáros angolparkot, és felszámolva hatvanhét hektáros állatkertjét is.
![](/data/articles/3/39/article-3906/Burg_Harff_Sammlung_Duncker1860Wiki_fit_800x10000.jpg?key=9023014d5dd4b22923e8bc42e7ef5a63)
A tartományi örökségvédelem apró részsikereinek egyike volt a Langendorfban épült, országos jelentőségű műemlék Hausen-kastély megmentése. Bruch von Hausen lovag gótikus stílusú várkastélyának délnyugati falszakaszát és nyolcszögletű hagymakupolával fedett kaputornyát 1976-ban az eredeti állapotához hasonlóan újjáépítették Aachen Brand nevű külvárosában.
![](/data/articles/3/39/article-3906/Ritterguts_HauseninBrandwiederaufgebautWiki_fit_800x10000.jpg?key=c9b4ef9bfc0f7b75a8d96fbe22f4600b)
A Roddergrube AG (később Rheinbraun) lignitbányászati vállalat tulajdonába került kicsiny, családi házra hasonlító Schallmauer-kastély a szakmai tiltakozásnak (és befolyásos körök támogatásának) köszönhetően eredeti helyén megmaradhatott, s jelenleg a magyar származású Helmut Thoma osztrák médiamenedzser otthona.
![](/data/articles/3/39/article-3906/HuerthBurgSchallmauerWiki_fit_800x10000.jpg?key=a9f8066c287ad88551ff8bc70bdf664b)
Garzweiler város 1858 és 1860 között Friedrich von Schmidt bécsi építőmester tervei szerint épült Szent Pongrác-templomát 2018-ban bontották el. Pedig alkotója, a bécsi Képzőművészeti Akadémia professzora kora egyik legjelentősebb építésze és műemlékvédelmi szakembere volt, a neogótikus bécsi városháza tervezője, akinek elképzelései szerint nyerte el mai formáját a kölni dóm, a bécsi Stephanskirche, a zágrábi székesegyház, valamint Magyarországon a pécsi katedrális és a lébényi Szent Jakab-templom is.
![](/data/articles/3/39/article-3906/Friedrich_von_Schmidt_Gedenktafel_fit_800x10000.jpg?key=badefa219d755b95603e2f1a503f6202)
A legnagyobb visszhangot Immerath város országos jelentőségű műemléknek számító, 1890-ben neoromán stílusban épült Szent Lambert templomának lebontása váltotta ki, amiről évtizedek óta először a német országos sajtó is beszámolt. A kéttornyú székesegyházba belemaró kotrógépről készült képek és videók bejárták a világot, azt a reményt keltve, hogy véget érhet a rombolás korszaka, annál is inkább, mert a klímaváltozás elleni egyre határozottabb fellépés a barnaszén-korszak alkonyát ígérte.
![](/data/articles/3/39/article-3906/Immerath_sankt_lambertuskircheWiki_fit_800x10000.jpg?key=48d972b87da6b353969eb8d9ea80412b)
Noha elvben a szén energetikai felhasználásának záros határidőn belüli megszüntetése deklarált klímavédelmi cél, az orosz-ukrán háború okozta energetikai krízishelyzet és az egyébként működőképes – és klímabarát – atomerőműpark ideológiai szempontok által vezérelt erőltetett felszámolása miatt a valóságban inkább szén-reneszánszot figyelhetünk meg. Az RWE terveiben 2045-ig további kilenc község felszámolása szerepel…