A fellángolt palesztin–zsidó konfliktus újbóli próbatételt jelent Joe Biden elnök számára. A radikális progresszívek, akikre részben támaszkodik, nem osztják ugyanis a kétpárti konszenzuson alapuló hagyományos liberális-internacionalista amerikai külpolitika alapvető értékeit.

A jogos és indokolt törekvések néha megkérdőjelezhető vagy épp szerencsétlen megoldásokhoz vezetnek. Ezt példázza a brit kormány „Ruanda-projektjének” sorsa is.

Bárhogy alakul a helyzet Gázában, Izraelre a legnagyobb fenyegetés nem onnan leselkedik, figyelmeztetett Mark Helprin a kiváló amerikai konzervatív folyóirat hasábjain.

A libertariánus jobboldali Javier Milei győzelmével ért véget a vasárnapi argentin elnökválasztás második fordulója, ami drasztikus változások sorát indíthatja el az eddig peronista vezetésű Argentínában.

Megszentelt gazdaságtan – Pénz, ajándék és közösség az átalakulás világában című kötetében Charles Eisenstein a mai pénzközpontú gazdasággal szemben a környezeti korlátokkal számoló, társadalmi igazságosságra épülő, állandó állapotú gazdaság létrehozását szorgalmazza.

Legújabb számunkban Budapest születésének másfél százados jubileumát köszöntjük Köntzey Mercedes városfejlesztés-történeti visszatekintésével, Takáts Márton képeivel, Tombor Zoltán fotóival és Oláh Patrik kompozíciójával, valamint Király László költőhöz látogatunk el nyolcvanadik születésnapján.

Reményi József Tamás (1949–2023)

A palesztin szabadságot éltetik zsidó- és Izrael-ellenes jelszavakkal Nyugat-szerte, különösen az egyetemeken, Londonban többszázezres tüntésen, mintha nem Izrael megsemmisítését hirdetné a Hamász, a Hezbollah, Irán.

A korábbi cseh külügyminiszter nyolcvanöt éves korában elhunyt a hétvégén. A cseh és svájci állampolgárságú arisztokrata országa legeredetibb politikusai közé tartozott.

A modern nemzetállami stratégiát állítják szembe a történelem szemétdombjára kívánt birodalommal a lengyel külpolitika céljai.

A G20-ak újdelhi eszmecseréjén Droupadi Murmu köztársasági elnök asszony fogadást adott a résztvevő államvezetők tiszteletére, de a meghívókat mint Bhárat, nem pedig mint India elnöke írta alá.

Felfokozott várakozások előzték meg Hasszán Naszrallah, a libanoni Hezbollah politikai és terrorszervezet vezetőjének november harmadikára bejelentett beszédét.

Kahler Frigyes jogtörténész, nyugalmazott törvényszéki büntetőkollégium-vezető bíró kutatási területe a jogtörténet, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorló intézkedések, az igazságszolgáltatás működésének, jogalkotási és ítélkezési gyakorlatának feltárása. Munkásságát nemrégiben Széchenyi-díjjal ismerték el. A kommunista rendszer jogtörténetének kérdéseiről beszélgettünk vele.

Jubileumi számunkban a gázai háborúról, a lengyel választásokról, a püspöki szinódusról és Szentimreváros száz évéről olvashatnak, Gilly Tamás szobrásszal. Csízy László grafikussal, Czigány György költővel és Sass Sylvia énekessel beszélgetünk, s Miskolczy Ambrus történésztől búcsúzunk.

A nyugati országokban sorra engedélyezett eutanázia kérdését hazánkban is a közbeszéd témájává tette egy gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász strassbourgi beadványa. A német alkotmánybíróság már emberi jogként tekint az öngyilkosságra, a bioetikus azonban kétségeit hangoztatja.

A lengyel Szolidaritás 1989-ben az első, félig szabad választásokon átütő sikert ért el, a rendszerváltás viszontagságai közepette azonban darabjaira hullott. Utódpártjai élén tűnt fel 1991-ben Jarosław Kaczyński és Donald Tusk, a közelmúlt lengyel közéletének két meghatározó politikusa.

Oda is hagyja Albiont Lionel Shriver világhírű, a Duna–Tisza táján is ismert írónő.

Oroszországban szmutá fenyeget, és a gyarmatosított őshonos népek emigrációi szervezkednek. Figyelni kell-e rájuk?

Franciaország megkezdte csapatai kivonását a hányatott sorsú országból, ahol Wagner-támogatással kerültek hatalomra puccsisták.

Legújabb számunkban Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjjal elismert munkásságát méltatjuk, bemutatjuk Hegedűs Andrea üvegtextil-művészetét, Jakovits József festői életművét, Sándor György utolérhetetlen humorát, Bolyai Jánosra emlékezünk, Sólyom Lászlótól búcsúzunk.

Jászi Oszkár Háború és kultúra című írásában téveszméiben tévelygő vak prófétaként fest jövőt, amely felé a haladás isteni léghajója röpíti Európa népeit: „Nem a nemzeti széttagoltság felé halad a világ, hanem a nemzetközi szolidaritás felé…”

Jó volt magyarnak lenni október első napjaiban. Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja jogos büszkeséggel töltötte el hazánkfiait és -lányait, ám még ezekben az ünnepi pillanatokban is találkozhattunk akadékoskodókkal.