A koronavírus-járvány alatt egyre több titokzatos jelre bukkantak az égen. A hetek óta tartó háborúban szintén. De miért most és miért mindenhol? Ufó-kultúráról, alternatív világmagyarázatokról Povedák István kulturális antropológussal, a MOME Elméleti Intézetének docensével beszélgettünk.

Vajon az egyre digitalizálódó világunkban mennyire maradhat meg a művészet az ember privilégiumának, ha a robotizáció már erre a területre is betört?

Baltazár Dezsőnek, a magyar liberális kálvinizmus jeles képviselőjének nevét ma már a szűkebb református közeg sem igazán ismeri, pedig a maga idejében nagyobb tekintélynek számított Ravasz Lászlónál is, és utóbb a kommunisták is tartottak a vidéki gyülekezetek ellenálló „baltazárizmusától”.

Újra és újra elhangzik a vád, a tudományos történészközösség nem gondol a laikusokra, ám a kiadók rendre kitűnő ismeretterjesztő munkákkal vállalkoznak e  jogos igény kielégítésére. Ezt teszi a Rubicon Intézet sorozata és azon belül az Erdélyi Fejedelemségről szóló új kötet is.

A külföld Magyarország-képéről hét évvel ezelőtt szócikk készült a Magyar politikai enciklopédiába, de a szerkesztőség döntése nyomán végül kimaradt belőle. Most pazar kötetet tartunk kezünkben: fényes papírra nyomtatott album, számos fekete-fehér és színes képmelléklettel.

Valóban a folklórgyűjtések utolsó órájában járunk? Magyar Zoltán néprajzkutatóval, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat munkatársával beszélgettünk.

Ki volt a leghíresebb magyar ügyvéd? Bizonyára kevesen vágnák rá egyből: Kossuth Lajos, mert politikai szerepei – pénzügyminiszter, kormányzó, a szabadságharc szellemi vezére – a jurátusi diplomát igencsak fölülírták.

A Kínát évezredeken keresztül meghatározó konfucianizmus a XX. század jelentős részében háttérbe szorult, felélesztése ma mégis a központi állami célkitűzések közé tartozik.

Salamon Konrád évtizedek óta kutatja a népi mozgalom történetét. Új könyvében visszatért Kovács Imréhez, a falukutatók egyik legkiválóbbikához.

Az Amerikát feszítő nagy társadalmi kérdések a rabszolgaságban gyökereznek, hirdeti a kritikai fajelmélet. Ezt vitatva Dan McLaughlin a National Review-ban a jelenség egyetemes összefüggéseit foglalta össze. Írásáról készített ismertetésünk második része.

Akarata ellenére megerőszakoltak egy nőt a metaverzumban – mi meg csak pislogunk, hogy lett ebből egyáltalán hír.

A XIX. század második felében már Magyarországon is tombolt a Nyugatról induló spiritizmus, és sokáig velünk is maradt, főleg a vidéki régiókban. Kevesen tudják, de egy, a halott Petőfi Sándorral folytatott komplett dialógus átirata is fentmaradt az utókornak.

Az egyik legnagyobb magyar történész, Mályusz Elemér (1898–1989) az 1970-es években vetette papírra páratlan emlékiratait, de olyannyira titokban tartotta, hogy a családja sem tudott róla. Az idáig lappangó művet a tanítvány, Soós István tette közzé.

Harminc évvel a rendszerváltozás után megszületett XX. századi történetünk alighanem két legvitatottabb eseménysorának átfogó bemutatása. A politológus-történész értékeli a teljesítményt.

II. András 1222-ben kiadott Aranybullája mérföldkő volt a korabeli magyar alkotmányos kútfők között, egyúttal a szakirodalomban is jelentős európai dokumentumnak számít. Jelentősége máig él, élénken foglalkoztatja a modern alkotmányjogi gondolkodást is. Nyolcszáz év nagy idő, s a kerek évforduló alkalom a számvetésre.

A járvány okozta tavalyi kényszerű kihagyás után Las Vegasban újra megrendezték a világ legnagyobb (szórakoztató)elektronikai kiállítását, a Consumer Electronics Show-t (CES), a technológiai innováció legnagyobb nemzetközi seregszemléjét.

Itt sosem kell sorban állnod! – ezzel a szlogennel reklámozzák azt a tavaly év végén Budapesten megnyílt kávézót, ahol egy árva alkalmazottal sem találkozhatunk.

Kovács Imre író és parasztpárti politikus a népi tábor többi képviselőjével együtt az önállóan gazdálkodó, polgárosodó parasztságban látta a nemzet felemelkedésének zálogát. Salamon Konrád történésszel Kovács Imre forradalma című könyve kapcsán beszélgettünk a „harmadik útról”.

A kínai gazdasági csoda titka egyszerű, állítja díjnyertes könyvében Isabella Weber közgazdász: a kilencvenes évek orosz politikusaival szemben nem hallgattak a nyugati közgazdászokra, inkább az ázsiai „kistigrisek” fejlesztő állam-modelljét honosították meg.

A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai amúgy mozgalmas életet él. Eleinte két szigetként léteztek, aztán egy 2009 kitörés egybeolvasztotta a kettőt. Jelenleg ismét két entitásként létezik-léteznek, de hogy meddig, azt senki nem tudja.

Életének 78. esztendejében elhunyt dr. Érszegi Géza, a Magyar Országos Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa, egyetemi tanár, a középkorkutatás jeles történésze, a történettudományok doktora, a Magyar Levéltárosok Egyesületének egykori alelnöke.

Népszerű turisztikai látványosság? Az emberi butaság mementója? Mérgező, természeti csoda? Földgáz-pazarlás? A darvazai gázkráter többé-kevésbé igaz története.

A popkultúra a középkori harci lovakat fenséges lényekként ábrázolja – magasak, izmosak és erősek, hátukon ragyogó páncélú lovagokkal. Az új kutatások azonban azt mutatják, hogy a középkori lovak valószínűleg sokkal kisebbek voltak, mint azt gondolnánk.