Egy kőasztal adta az alapötletet, majd a háttérben megjelent a Pannon-tenger, az előtérben pedig Caspar David Friedrich egyik képe is megidéződött. Már régóta szerettem volna valamelyik képemre ráfesteni azt az óriási kőasztalt, amely nagyszüleim Szent György-hegyen található telkén áll.

Műveiben organikusan vegyíti különböző korok és kultúrák emblematikus részleteit, avantgárd kísérletező módszereit a klasszikus festészeti hagyománnyal. Verebics Katalin festményei egyszerre nagyon személyesek, ugyanakkor a kollektivitás felől is olvashatók.

Műveiben organikusan vegyíti különböző korok és kultúrák emblematikus részleteit, avantgárd kísérletező módszereit a klasszikus festészeti hagyománnyal. Verebics Katalin festményei egyszerre nagyon személyesek, ugyanakkor a kollektivitás felől is olvashatók.

Tombor Zoltán művei díszítik a novemberben megnyíló Dorottya Hotel belső tereit és szobáit. Ezek a fotók nemcsak a város történetét és kultúráját mesélik el az idelátogatóknak, hanem bepillantást engednek a művész Budapest-képébe is.

Bár stilárisan és mediálisan igen változatos műveket alkot Oláh Norbert, mégis valamennyi elsősorban az alkotó egyéni és közösségi identitását boncolgatja. Munkáit terápiának is tartja: ezek manifesztálják belső szorongásait, amelyek kívülre helyezésével képes azokat fel is oldani.

Bencs Máté autodidakta képzőművész, aki a testvérén keresztül, kvázi véletlenül csöppent bele a művészeti világba. Mára azonban már kézjegye jól felismerhető a plexire készült kompozícióin, amelyek érzékenyen oszcillálnak a digitalitás és manualitás tengelyén.

Egyes sorozatainak vizualitása heterogén, azonban azokat több szempont szerint is koherenciába lehet rendezni egymással. Lehet ugyan, hogy a képen burjánzó virágcsokor vagy éppen absztrahált macskaforma tűnik fel, de tulajdonképpen minden kompozícióját a repetitív, ismétlődő mintázatok határozzák meg.

Nagy színterekből épülő képeit apró figurák népesítik be, akik olykor a saját útjukat járják, máskor pedig különféle viszonyokba rendeződnek. A mozgó emberi alakok és a végtelen táj kapcsolata sajátos idő- és tértapasztalatot, s létélményt közvetít a befogadó számára.

Líraian szétterülő festékfoltokból és érzékeny felületekből építkező kompozíciói organikus képződményeket, figurákat láttatnak, amelyek saját esendőségünkre és mulandóságunkra emlékeztetnek, az érzéki részletek pedig szenzuálissá teszik a műveket.

Vásznain az élet jelentéktelennek tűnő helyszínei jelennek meg: vidéki kockaházak, metrólejárók, kapualjak, lépcsőházak, azonban minden téma csak ürügy, hogy különféle vizuális és felületi minőségeket ütköztessen egymással. Színtiszta festészet ez.

Első ránézésre talán nehéz felfedezni műveinek koherens voltát, összetartozását, azonban a képek erős anyagisága, s a komponálás performatív jellege magától értetődően köti össze egymással őket. A formák közötti viszonyok és a köztes terek foglalkoztatják a művészt.

Stark Attila a magyar underground fontos szereplője, eléggé széles palettán mozog, már ami az alkotást illeti, és talán épp emiatt birkózik meg vele nehezen a kortárs képzőművészeti szcéna. A Plants from here kiállítása óta azonban, mintha ez is változna…