Alkotói praxisában a nőket érintő kérdésköröket vizsgálja, a feminin és maszkulin archetípusok feltárása érdekli, miközben igyekszik a dualista gondolkodásmódot is meghaladni. Nagyjából egy éve kezdett el nagyméretű textilmunkákat készíteni.

Praxisában a klasszikus festészeti gesztusok mibenlétével foglalkozik. Szintetikus anyagokból létrehozott elemei a vásznon organikus érzeteket keltenek, haptikus felületekké alakulnak, amelyek a manualitás és a digitalitás kérdéseit is feszegetik.

Kompozíciói érzékeny egyensúlyi helyzeteket mutatnak fel: egyrészt oszcillálnak a digitális tervezés és a manuális kivitelezés, másrészt a festészeti és grafikai jelleg között. Figurális munkái mélyen személyes, lírai alkotások.

Moduláris elemekből organikusan épülő kompozíciói a folytonos változást ragadják meg. Az ezüstös, egymásba illő elemek hálózatos kapcsolódása felfedezésre váró szobrokat szül, amelyek egyszerre hatnak szürreálisnak és természetesnek. Műteremlátogatás Melkovics Tamás szobrásznál.

Festményei a korszellem, a Zeitgeist tökéletes iskolapéldái: árnyaltan és kritikusan reflektálnak arra, hogy a digitális technológia milyen módon változtatja meg a képalkotást, miközben a képdömping jelenségét is detektálják.

Csató József kiállítása az alkotó magánhelyszíneit veszi sorra. A képek elképzelt lakásbelsőt vizionálnak, amely először az ismerősség látszatával kecsegtet, majd megkérdőjelezi a bizonyosságainkat.

Ujj Zsuzsi első, acb Galériában rendezett önálló kiállítása sokrétű és széles körű válogatást mutat be a művész fotográfiai alkotásaiból, feltárva és bemutatva az életművet alkotó sorozatok összefüggéseit, kapcsolódásait.

Az Einspach Fine Art and Photography galéria Drozdik Orshi-kiállítása a művész 1981 és 1984 között készült műveiből válogat, amelyek arra mutatnak rá, hogy az Én a tudományos diskurzusok által megkonstruált.

Kusovszky Bea fenti című kiállításának egyik fő motívuma a hajtogatott vagy összegyűrt papírlap látványából kiinduló mintázat, amelyet neonos sávokkal, lágy ívű felületekkel, raszteres keretekkel tagol.

A barcelonai Museu Diocesà Miró-kiállítása érdekes szempontból közelít az életműhöz, amikor ötvenöt művön keresztül azt vizsgálja, hogyan jelent meg a katalán alkotó praxisában a szentség és a misztikum.

Évtizedek óta tudományos és spirituális tekintettel fürkészi az eget, miközben az alapvető összefüggéseket kutatja a makrokozmosz jelenségei és mikrovilágunk között. Lengyel András gazdag munkásságának különféle témaköreit járja végig életmű-áttekintő kiállítása, a Ludwig Múzeumban.

Minduntalan arra gondolok Benkő Barnabás képeit nézve, mikor működik igazán az élet: ha hagyjuk, hogy sodródjunk az árral, és engedjük, hogy megtörténjenek velünk a dolgok, vagy ha tudatosan úgy döntünk, hogy keretbe foglaljuk a mindennapjainkat.