Kusovszky Bea fenti című kiállításának egyik fő motívuma a hajtogatott vagy összegyűrt papírlap látványából kiinduló mintázat, amelyet neonos sávokkal, lágy ívű felületekkel, raszteres keretekkel tagol.

A barcelonai Museu Diocesà Miró-kiállítása érdekes szempontból közelít az életműhöz, amikor ötvenöt művön keresztül azt vizsgálja, hogyan jelent meg a katalán alkotó praxisában a szentség és a misztikum.

Évtizedek óta tudományos és spirituális tekintettel fürkészi az eget, miközben az alapvető összefüggéseket kutatja a makrokozmosz jelenségei és mikrovilágunk között. Lengyel András gazdag munkásságának különféle témaköreit járja végig életmű-áttekintő kiállítása, a Ludwig Múzeumban.

Minduntalan arra gondolok Benkő Barnabás képeit nézve, mikor működik igazán az élet: ha hagyjuk, hogy sodródjunk az árral, és engedjük, hogy megtörténjenek velünk a dolgok, vagy ha tudatosan úgy döntünk, hogy keretbe foglaljuk a mindennapjainkat.

A Várfok Galéria Hosszú úton kiállítása Korniss Péter állandóan gyarapodó pályájának központi helyszínére, az erdélyi falura, Székre összpontosít, ahová a művész újra meg újra visszatér, hogy megörökítse a hamarosan eltűnő világ utolsó nyomait.

Mikhail Karikis Because we are together kiállítása az athéni kortárs művészeti múzeumban (EMST) az alkotó hat kulcsfontosságú audiovizuális installációja köré épül, amelyeket kisebb alkotások, fényképek és szövegek egészítenek ki.

Hencze Tamás első önálló kiállítása az acb Plus terében a művész 1970-es években kiteljesedő művészi programját követi végig. A galéria terében különféle művei szerepelnek, amelyek már túllépnek az informel személyességén, a líraiságot mégis őrzik magukban.

Bencs Dániel Meow Meow kiállításának főszereplője egy konkrét macska, amelyet az alkotó több képen átívelő ismétlésével ornamenssé lényegít át. Jelentésvesztés történik, azonban a kompozíciók ezáltal tudják hipnotizálni a nézőjüket.

A párizsi Louis Vuitton Foundation blockbuster, azaz kasszasíkert ígérő Monet–Mitchell, Dialogue kiállítása első ízben állítja párhuzamba a Givernyben készült kései Monet-vásznakat, Joan Mitchell főként Vétheuil-ben készült festményeivel. A tárlat a formai és tematikus hasonlóságokra irányítja a figyelmet.

A legszürrealistább festő és a legfestőibb szürrealista életműve előtt tiszteleg a milánói Palazzo Realéban rendezett Max Ernst-kiállítás, amely bemutatja az œuvre összetettségét és a német származású festő széles körű érdeklődését is.

Az Every Bite is a Story kiállítása a művész legfrissebb kollázssorozatából válogat. A monumentális festményekhez képest az új művek kísérleti formákat hoznak felszínre, amelyek azonban az alkotó festészeti programját is árnyalják.

A barcelonai Fundació Joan Miró időszakos kiállítása kronologikusan, négy szekcióra bontva követi végig, Paul Klee hogyan találta meg autonóm művészeti nyelvét a természeti jelenségek megfigyelése és tanulmányozása révén.