Szerző: Debreceni Balázs
A sebezhetőség allegóriái
A szentek mártíromságát ábrázoló festmények közül kiemelkednek a Szent Sebestyénről készült oltárképek. A reneszánsz mesterek már tökéletesen festették meg a csaknem mezítelen férfitestet, ugyanakkor hasonlóan fontos motívum volt maga az oszlop is, amelyhez a megsebzett testet kikötözték, s amely egyfelől a kép vertikális tengelyeként szolgált, másfelől – mint látni fogjuk –: meghatározta saját környezetét.
A hieroglifák faggatása
Az egyiptomi hieroglifák olyan szakrális szövegszimbólumok – imák, ráolvasások, varázsigék –, amelyek eredetileg a piramisok belső falait díszítették, és a fáraó túlvilági boldogulásához nyújtottak segítséget. A legelső piramisok – így a gízai piramisok is – még sírfelirat nélküli, puritán sírhelyek voltak. A nagy fordulatot a VII. dinasztiának emelt szakkarai nekropoliszok jelentették, különösen Pepi fáraó zöld hieroglifákkal gazdagon díszített piramisa.
Az athéni iskola – újratöltve
A Leonardo és Michelangelo által tökélyre vitt reneszánsz perspektíva nem csupán a térmélység érzékeltetésére szolgált, hanem egyfajta szellemi perspektívát is jelentett: az antikvitás, a kereszténység és az éledező természettudományok sajátos szintézisét.
Pénzesők!!!
Pénzesővel rendszerint egy-egy lottónyeremény kapcsán vagy a Las Vegas-i kaszinók világát bemutató filmekben találkozunk, például az Esőemberben, amikor autista hősünk (Dustin Hoffmann) és öccse (Tom Cruise) „bankot robbantanak” Las Vegasban.
A színkontroll művészete
Brunelleschi és Masaccio tudományosan kikísérletezte, Michelangelo meg Leonardo tökélyre vitte a háromdimenziós rövidüléseken nyugvó reneszánsz perspektívát, amely a legnagyobb minőségi ugrás volt az európai festészetben. Ám a színek hőhatásán alapuló színperspektíva is képes lehet hasonló módon hozzájárulni a képek térhatásához.
Esztétikai hipertárgyak: a Nap
A kortárs angol filozófus, Timothy Morton szerint a hipertárgyak olyan titokzatos fizikai objektumok, amelyek elemi erejű hatással vannak környezetükre. Ilyen például a Nap vagy a globális felmelegedés, a környezetszennyezés és a covid patogén is. Nem lehet előlük elrejtőzni, s őket irányítani sem.
A háborúról fehéren-feketén
A második világháborús fekete-fehér filmek hatásosabbak, mint színesben készült testvéreik. Az olyan fekete-fehér filmek, mint A halál ötven órája és A Schindler listája egyedülálló módon képesek érzékeltetni a háborút jellemző komor atmoszférát.
A Születés Csodái
A Születés Csodájának vizuális ábrázolása során az Angyali Üdvözlet jelenti a legelső lépcsőfokot, az utolsót pedig az, amikor Mária a karján ülő Kisdedet bemutatja a képet rendelő donátornak. Írásomban a kettő között lévő második és harmadik lépcsőfok kortárs és klasszikus alkotásaiból válogattam.
Rézkígyók – Michelangelo vs. Tintoretto
Michelangelo egymaga dolgozott a Sixtus-kápolna teljes mennyezetén, illetőleg az oltárfalat díszítő Utolsó ítélet című monumentális freskóján. Tintoretto szintén egymaga festette ki a velencei Szent Rókus-templom teljes belső terét. A bibliai Rézkígyó témáját mindketten igen sajátos módon festették meg.
Két karanténkép
Az emberi civilizációt időről időre különféle világjárványok tizedelik. Minden világjárvány közül a bubópestis szedte eddig a legtöbb áldozatot. E halálos kórt eleinte valószínűleg az ókori bárkák raktereiben lapuló patkányok bolhái terjesztették.
Caravaggio és az 1 micromort
Caravaggio képein „intim” viszonyba kerülhetünk a sötétséggel. Ám e szívó hatású feketeséget olykor különös külső és belső fénysugár ragyogja be. – De mi köze ennek a micromorthoz?
Őrülünk, Vincent?
Vincent van Gogh 1888-ban költözött az Arles nevezetű csendes, vidéki kisvárosba. A déli fekvésű francia városka már akkor is csupa napfény és ragyogás volt, amelyet pompás szántók és napraforgótáblák öveztek mindenfelől.