Nagyboldogasszony ünnepén fülembe cseng a gregorián dallam: „Signum magnum apparuit in caelo…” Nagy jel tűnt föl az égen, egy asszony, akinek ruhája a Nap, lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból korona… (Jelenések könyve 12,1)

Szaxofonnal, Fender-zongorával kelnek új életre Bartók színpadi művei, s így talán azok is megszeretik a darabokat, akik nem váltanának jegyet az Operába. A fából faragott királyfi Káel Norbert, A kékszakállú herceg vára Sárik Péter jazzátiratában hangzik fel Sárospatakon, a Zempléni Fesztiválon.

Legújabb számunkban többek között Szent Istvánra, a csehszlovák sovinizmusnak áldozatul esett pozsonyi magyar és német polgárokra, az egyházuk mellett kitartó kárpátaljai görögkatolikus papokra, valamint az életformájukat és kultúrájukat védelmező somogyi parasztokra emlékezünk.

A finn–magyar kapcsolatok történelmi változásairól, a helsinki Magyar Kulturális Intézet megváltozott kultúraőrző szerepéről beszélgettünk Richly Gábor történész-hungarológussal, az intézet igazgatójával.

A házimuzsikálás bensőséges hangulatát idézte a Paulikovics Pál gitártanár által ifjú művésztársak közreműködésével Balatonakali evangélikus templomában megrendezett koncert. A különleges falusi tér alkonyi hangulata, az előadók és a közönség fesztelen otthonossága kínált maradandó élményt.

A Siófokon 1986-ban és 1988-ban megrendezett Interpop Fesztivál a régebbi Táncdalfesztiválokra hajazott, bár már a nyugati mintákat próbálta követni. A különbség: botrányos módon a kommunista párt elkötelezettjeit jutalmazta busásan.

A XX. század legsötétebb évtizedében állt a katolikus egyház élén. XII. Piusz szembeszállt az Európát egymással szövetségben, majd halálos ellenségként leigázni igyekvő náci és kommunista diktatúrával. Védte a vallásszabadságot és mentette az üldözötteket, ahogy lehetett.

„A hőmérőre nézek: a kis kék kígyó
harmincnégy Celsius-fokig kúszott, itt a szobában.
Kint, a napon: negyven, alkonyatkor huszonhét-huszonnyolc.”

A magyar nyelv- és őstörténet ezer szállal kötődik az (ó)török világhoz, és bizony legalább hatszáz magyar szó helyett kellene másikat keresnünk, ha a török jövevényszavak eltűnnének belőle.

Az idén Kijevben elfogadott jogszabály védelmébe veszi azokat a kisebbségeket – krími tatárokat, karaimokat és krimcsakokat –, amelyek a jelenleg annektált területeken élnek, és amelyek ilyen védelemben korábban nem részesültek. A kisebbségkutató elemez.

A Magyar Nemzet méltósága több, mint emberi tagjai közös méltósága, és ezért nem is tartozik bírói hatáskörbe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi szerkesztőjének hozzászólása Pásztor Péter Amikor semmi se szent című írásához.