„A tenger már elmosta látogatóid 
lábnyomait a homokos parton.
Csak a morajlás maradt
a megbocsájtott bűnök hullámzásában.”

Az idei év márciusában 75. életévét betöltő dr. Szirtes Gábort (Pécs, 1946), a Pro Pannonia Kiadói Alapítvány igazgatóját, szerkesztőt, kritikust, a Magyar Írószövetség pécsi csoportjának vezetőjét kérdeztük könyvekről, könyvkiadásról, irodalomról, értékmentésről.

Az utolsó nap nem mentem egyetlen előadásra sem. Akkor már egy hete tartott a konferencia a portugál fővárosban, ahol addig még sohasem jártam.

Miért jókedvre derítő örömforrás ma is az 1954 nyarán–őszén forgatott színes magyar film, a Liliomfi? A rendező, Makk Károly 2003. november 15-én így emlékezett: „Tüneményes nyár a Balaton mellett. Jópofa, lázas tevékenység: ami eszünkbe jutott, azt fölvettük…”

A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS 1983-ban javasolta, hogy minden esztendőben legyen egy nap, amely világszerte az épített örökség ünnepe. Azóta április tizennyolcadika a műemlékvédelemben a megemlékezés ideje.

Az Irodalmi Magazin idei első száma a huszadik század európai mércével mérve is egyik legnagyobb írójának és szellemi emberének, a minőségeszmény halhatatlan hirdetőjének, Németh Lászlónak életművét, kivételes teljesítményét mutatja be.

A második kihulló szaki már benyomta bennünk a dühös ügyfél panaszgombját. A radarról eltűnő, egyszer szuszogva-káromkodva bejelentkező, majd telefont kinyomó szerelő után a központban ülő különféle státuszú személyekkel folytattunk informatív eszmecserét.

Az űrkutatás ma már nem a nagy nemzetek kiváltsága. Az elektronikai forradalom révén hazánk is tudományos vizsgálatokra alkalmas kis műholdakat küld a világűrbe, a műszerfejlesztés és a mérési adatok gyakorlati alkalmazása terén pedig a hazai kutatók a világszínvonalat képviselik.

„Európába, de mindahányan” – fogalmazta meg a magyarok évszázados álmát a harminc esztendeje április 8-án elhunyt Csengey Dénes író, költő, aki az életét adta a rendszerváltoztatásért. A Magyar Televízó székházánál 1989-ben elmondott március 15-i beszéde történelmi tett volt.

Lapunkban érdekes vita bontakozott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök történeti esszéjéről Jeszenszky Géza (20/22.) és Miskolczy Ambrus (21/1.) között. Az Oroszországhoz, azon belül a második világháborús orosz győzelemhez való viszonyunk továbbgondolására a következő körkérdést intéztük kilenc magyar ruszistához: „A mai orosz politika hogyan viszonyul történeti kérdésekhez? Miért fontos ez a magyar közgondolkodás számára?” Halász Iván, Kenéz Péter, Kolontári Attila, Krausz Tamás, Rácz András és Seres Attila válaszolt. Mostani számunkban az első két írást jelentetjük meg.

A „mindent letagadók” tevékenységét kutatja Mező Gábor A média lenyúlásának titkos története című művében. A könyv médiatörténet, de hálózattörténeti, titkosszolgálati kézikönyvként is olvashatjuk – több mint harminc évvel a rendszerváltás után.

Kitartás nektek! – köszön utánunk a férfi, és sietve bezárja az ajtaját. Érthető: miután lement a nap, a hőmérő a mínusz tíz fokot vette célba – aki csak teheti, ilyenkor otthon pihen, a jó meleg lakásban. Mi azonban folytatjuk utunkat, mert az emberek várják az interneten rendelt vacsorát.