Híre jóval megelőzte az épületet, amelynek készültét nem kevés vita és várakozás kísérte a pályázat 2014-es kiírásától napjainkig. Találgatták, milyen lesz a Ligetprogram Suo Fujimoto tervezte, különlegesnek ígérkező üvegpalotája, miről beszél a ház építészetileg és miről szólnak majd programjai. Aztán a találgatások közepette egyszerre csak jöttek a tudósítások az épület elkészültét, átadását jóval megelőző elismerésekről: 2019 legjobb nemzetközi középületének választották a londoni International Property Awardson, az ingatlanszak nagy megmérettetésén. 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards pályázatán. Majd 2021-ben a CNN és a World Architecture Community az év legjobban várt épületei közé sorolta. S ha nem is 2021-ben, de most, 2022 első hónapjában vége a várakozásnak, eljött a nap, a Magyar Zene Háza kitárja kapuját.  

Zene a lombok alatt – ezt a címet adta tervpályázatának Suo Fujimoto, amelyben megfogalmazta építészeti eszményét a természet és az építészet kapcsolatáról, kiegészítve immár a zenei mondanivalóval.

Arról szólt, hogy a majdani épületben együtt kell élnie a muzsikának és a természetnek, ezért a ház maga a fényt áteresztő, ugyanakkor az árnyékot nyújtó lombkorona egyszerre ad szabadságot és óv a külső zajoktól, időjárási viszonyoktól.

A Magyar Zene Háza madártávlatból.  Fotó: Liget Budapest/Palkó György
 
A különleges, szokatlan vonalvezetésű épületet kilencvennégy egybefüggő, osztás nélküli homlokzati üvegfelület teszi átláthatóvá. A hanghullámok építészeti megjelenése a lebegő tetőről, amelyet áttör csaknem száz fénykút, hogy a természetes fényt bevezesse a belső terekbe. Közülük nem egy élő fát ölel körül, s enged az ég felé törni. Lenyűgöző az előcsarnok stilizált falevelekből kialakított, fénylő álmennyezete, s a spirális, függesztett lépcső, amely a galériára és az emeletre vezet. A park szintjén van a két koncertterem, a kiállítási terek a föld alá kerültek, az edukációs, tudományos helyiségek és az irodák pedig az emeletre.

A háromszáz személyes, multifunkcionális, süllyeszthető színpadtechnikájú, állítható nézőterű koncertterem együtt él majd a Városligettel, a tó, a növényzet, a távolabbi Vajdahunyad vára az üvegfalakon túl a muzsika létező keretét adhatja.

Az emeleten kapott helyet a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógia termek, a hang- és videóstúdió. Ezen a szinten szervezi a Magyar Zene Háza a gyermekprogramokat, kiscsoportban és iskoláknak is, hogy megismertesse a gyerekeket, diákokat a zenével és a hangszerekkel, s a tervek szerint lesznek interaktív kreatív programok is.

A föld alá került a kétezer négyzetméteres alapterületű kiállító tér. Egyik különlegessége a hangdóm, a háromszázhatvan fokos körpanorámás vetített tér, ahol megszólalnak a természet hangjai és komponált alkotások egyaránt. A kreatív hangtérben a hang magasságával, rezgésével, színével, ritmusával találkozik az eszközök és a technika segítségével interaktív játékban a látogató.

Az állandó kiállításon audioguide vezet végig a zenetörténeten. A madárcsicsergéstől, a fák lombjának susogásától, a népzenén, a bölcsődalokon és a siratóénekeken át az egyházi zenéig, a gregoriántól a többszólamúság kialakulásáig, az opera megszületéséig, azután következnek a nagy klasszikusok, Bach, Haydn, Mozart, Beethoven, s a magyar zeneirodalom alakulása, a nemzeti opera, Erkel Ferenc, majd Liszt, Bartók, Kodály, a XX. század komolyzenei újítói, végül helyet kapott a könnyűzene, a filmzene, napjaink zenei világa is. A készülő és a tervek szerint tavasszal nyíló időszaki kiállítás a hazai könnyűzene históriáját dolgozza fel 1957-től a rendszerváltásig.

A fogadótér a spirálisan felfutó lépcsővel. Fotó: Liget Budapest/Palkó György
 

Ami pedig a nagyközönség számára január 23-tól látogatható Magyar Zene Háza nyitóprogramjait illeti, január 27-ig napközben a Zeneakadémia ifjú növendékei adnak koncerteket mindkét teremben. Január 28-án, pénteken a Szent Efrém Férfikar és a moszkvai Doros Ensemble közös koncerttel ünnepli a Magyar Zene Házát. Az esemény egyben az Orientale Lumen 2022. évi sorozatának nyitóhangversenye is lesz, és a keleti keresztény egyházzene világába kalauzol. Január 29-én, szombaton délelőtt a Veronaki zenekar várja a családokat, délután a TanBorEn Trió mutatja be ütőhangszeres műsorát, este a Deep Glaze zenekar koncertjére kerül sor. A nyitó hétvégét január 30-án a Klézsei Ünnep műsorán fölhangzó moldvai csángó furulyadallamok zárják, Hodorog András és tanítványai előadásában.

Február 3-án kerül sor a klasszikus zenei események első kiemelkedő programjára, amely a Sorsok trióban címet kapta. Dohnányi Ernő, George Enescu és Hans Krása művei kerülnek egymás mellé Kelemen Barnabás (hegedű), Kokas Katalin (brácsa) és Rohmann Ditta (cselló) tolmácsolásában. Ahogy a XX. század megszólal a zeneszerzők nyelvén. Elhangzik Krása haláltáborban komponált, utolsó műve, a Passacaglia és fúga, Enescu romantikus darabja, az Aubade és Dohnányi Szerenádja. A zenét kísérő képzőművészeti asszociációval közreműködik Kolozsváry Marianna művészettörténész.

Márciusban Paweł Zalejski hegedűművész, Ariel Barnes csellóművész és Sztojánovits Andrea médiaművész lép színpadra a Nomadic Spirits koncerten. A három művész Arthur Honegger, Erwin Schulhoff és Kodály Zoltán egy-egy hegedűre és csellóra írt szerzeményét játssza, programjukat vizuális művészet kíséri.

Borítókép: A Magyar Zene Háza. Fotó: Liget Budapest/Palkó György