„A puha éjszakában / a hátam mögül lopakodva hirtelen / tárul a szemem elé / gyilkossárga leopárd-autó. / Szentély-hatalmas, vakítón sziporkázó /
kerekeivel, mint a jóslat...”
Két új versével köszöntjük a hatvanadik születésnapját ünneplő József Attila-díjas költőt, Payer Imrét.

Hogyan hatott a galériákra és a műkereskedelemre a pandémia? Túlélésük érdekében milyen újításokat vezettek be? Melyek az uralkodó trendek manapság a műtárgypiacon? Valóban csupán egy szűk réteg tagjai válhatnak műgyűjtőkké? 

Megrendítő, igaz, személyesen átélt találkozás a járvány okozta kínokkal és az emberfeletti munkát végző egészségügyi dolgozókkal. Újságíró kollégánk szinte a túlvilágról jött vissza, hála családjának, a mentősöknek, a kórházi dolgozóknak és saját lélekjelenlétének. 

Ha egyértelműen közlik velünk, mi a helyzet, talán nem égünk akkorát. Hová kell mennünk, kit keresnünk, és így tovább. Azokban a napokban amúgy sem volt minden kiszámítható. Se köpni, se nyelni nem bírtunk, mikor elénk állt, és közölte: ne féljünk. Hát féltünk, igenis.

Nagy port kavart a Tóth Krisztina írónő keltette vita, melynek középpontjában a kötelező olvasmányok által sugallt alárendelt női szerep állt. A magyar nyelvű írásbeliség korai időszakában felbukkanó, a női szerepeket évszázadokra meghatározó irodalmi nőalakokról beszélgettünk Máté Ágnes irodalomtörténésszel, aki azt reméli, a múlt megismerésével a jelenben is nő a toleranciánk.

A Három pápa magyar írnoka címet viselő könyvnek beszélgetőtárs szerzője, Elmer István, nem regényt álmodott „hőséről”, nem beszélt róla, még kevésbé helyette, hanem hagyta, és segítette őt beszélni. A nehezebbet választotta: kérdezett és hallgatott. És akit kérdezett, az beszélt.

„Kerékpár szavunkat Szekrényessy Kálmán,
a fröccs kifejezést Vörösmarty alkotta.
Örökké tart hálám mindkettejüknek.”

Szondi György József Attila-díjas költő, bolgarista, műfordító, nyelvész, a Napút, a Napkút Kiadó és a Cédrus Művészeti Alapítvány vezetője, ez évtől a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa válaszolt lapunk kérdéseire.

Környezetvédelmi alapdilemmákkal, az európai közélet konfliktusaival és lehetőségeivel, Makovecz Imre művészetének értékelésével, plakáttervező művészekkel ismerkedhet meg az olvasó legújabb lapszámunkban, s búcsút veszünk a Nemzet Művészétől, Törőcsik Maritól

Kolos-Vary (Kolozsváry) Zsigmond kiállítása a Kálmán Makláry Fine Arts Galériában
„Mindnyájunknak van egy többé-kevésbé kiterjedt kertünk, s a kert földjének minősége, iránya és klimatikus viszonyai előre meghatározottak.” (S. Kolos-Vary)

Évek óta elhagyatottan állt az erdélyi Tacs éppen háromszáz éves, rossz állapotban lévő református temploma. Egy hete az épület tornya leomlott.

Mindenki, akit tiszteltem, fokozatosan leszállt a piedesztálról, egészen közel került hozzám, és megláttam a hibáit: közvetlen közelről. A bálványokhoz nem szabad nyúlni, mondja a mester (az is egy görény volt), mert kezünkön marad az aranyozás.