Szerző:

Minden út Babadagba vezet

Karácsonyi Zsolt versei egyrészt saját geometrikus szabályaik mentén bezárnak öntörvényű világukba, ugyanakkor új szabadsági fokokat villantanak fel, táguló, szélfújta terekbe vetik az olvasót.

Könyörtelen természeti valóság

A klímaváltozás uralkodó hipotézise nincs összhangban a légköri szén-dioxid-koncentráció, az átlaghőmérséklet, a tengervízszint-emelkedés vagy az antarktiszi jégtömeg változásának valóságban mért értékeivel – állítja Szarka László Csaba geofizikus mérnök, az MTA rendes tagja.

Belgiumban a helyzet súlyos, de nem reménytelen

A fenti megállapítás 1830-ban, a belga állam megalakulásakor hangzott el. Már akkor lehetett érezni, hogy a királyság súlyos ellentéteket hordoz, de az államférfiak abban reménykedtek, hogy ezeket idővel sikerül kibékíteni. Nos, nem így lett. 

miskolci lányok álmai

„még nem érkeztem
meg a jelenbe 
mindjárt jövök”

Putyin és a történetírás

„A mai orosz politika hogyan viszonyul történeti kérdésekhez? Miért fontos ez a magyar közgondolkodás számára?” – szól a kilenc magyar ruszistának föltett körkérdés. Ezúttal Seres Attila válaszát közöljük, és a következő számunkban Jeszenszky Géza viszontválaszával zárjuk
a sorozatot.

Évszázadra szóló regény

Darabokra tépett ország és töredékes személyiségek, a regény testén belüli nagy formai és műfajgazdagsággal, fordulatos, összetett történetbe ágyazva Böszörményi Zoltán
új könyvében.

Lélekbűz és lélektestvér

Nagy Koppány Zsolt a felismerésről ír. Én meg a felismerés utáni megbocsájtásról. Ugyanúgy érzem a saját lelkem bűzét, mint másokét. Tényleg iszonyat szaga van. De van ami segíthet minket abban, hogy elviseljük a bűzt.

Mindenki csak saját tragédiáinak kútjába néz

Közép-Európa országainak múltjában sok a hasonló vonás. A XX. század folyamán nemzeteink konkurenciája rendszerint a térséget uraló nagyhatalmaktól való függőséget növelte, az utóbbi évtizedekben viszont Közép-Európáról inkább az együttműködés, a közös célok megfogalmazása jut sokak eszébe – beszélgetés Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas művelődéstörténésszel.

Ünnepi vacsora

Új magyar film. Élt harmincnégy napig. 1956. szeptember 20. – 1956. október 23. Elfelejtettük.

A Pista üdvözült?

Odajött hozzám egy kedves, hajlott hátú, kicsiny öreg nénike, megragadta a karomat, s ezt kérdezte tőlem: „Igaz-e, hogy a Pista üdvözült?” A kérdésen igen meglepődtem, és visszakérdeztem: „Milyen Pistára tetszik gondolni?” „Hát a Baka Pistára. Én vagyok az édesanyja..."

A börtön és a szabad élet között libikókáztam

...elvették tőle a személyi igazolványát, majd egy párnázott ajtajú kihallgatóhelyiségbe vitték, ahol először egy verőlegény vette kezelésbe, utána pedig egy másik tiszt az avantgárd művészekkel való kapcsolata felől érdeklődött...

Nyilas Atilla versei

„1966-ban, amikor a feleségem született,
anyák napja hivatalosan a munka ünnepe volt.
1977-ben, amikor tizenkét éves lettem,
anyák napja hivatalosan a munka ünnepe volt.”